2024

Az Év Fája vetélkedő keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát kerestük, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A nevezett fák közül a zsűri választotta ki a döntősöket. Ezek vesznek részt a nyilvános döntőben, melyben legtöbb közönségszavazatot kapó fa nyeri az Év Fája címet. A döntősök közt emellett már ott rejtőzik a Hős Fa cím nyertese is és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa, de arra, hogy mely fák kapják ezeket, csak a közönségszavazás után derül fény.

Szavazatukat 2024. július 1. és szeptember 30. között adhatják le a kedvenc fájukra! Az eredményeket október közepén, egy díjátadó keretén belül tesszük közzé.

Alább a döntőbe jutott fák történeteit olvashatják, az oldal alján kattintva pedig az összes a versenybe nevezett fát megtekinthetik.

1. A bodrogkisfaludi öreg tölgy

Bodrogkisfalud egy 900 lelkes kis település közvetlenül a Bodrog partján, a történelmi Tokaji borvidék magterületén. A mezőgazdaság és a természet közelsége nagyban alakítja minden korosztály gondolkodását. A falu szívében – a Bárókertben - helyezkedik el a több száz éves tölgyfa, az ÖREG TÖLGY. Tövénél a legrégebbi épület egy kiállítóterem. A lombja alatt helyi tufával kirakott kör alakú tér. Mondhatnánk faluközpontnak is talán, az évek alatt mégis ennél többet jelent a helyi emberek számára. A település összes rendezvénye, eseménye (Családi napok, Húsvéti tojáskeresés, Mikulás ünnepség, Karácsonyi koncert, nemzeti ünnepeket stb.) a fa körül zajlik. A plakátokon a helyszín megjelölésnél is csak annyit írunk, hogy ,,az öreg tölgy alatt", ebből mindenki pontosan tudja, hogy mire is gondolunk. A következő generáció helyben tartása kiemelten fontos a falu életében. Ezért egy BMX pálya, és a kisebb korosztály mozgási lehetőségeinek bővítése érdekében egy kis egyensúlyozó kalandkert és játszótér került kialakításra közvetlenül a tölgyfa mellé. A rendezvények, események alkalmával ez nagyban segíti a családokat, hogy hosszabb időt tudjanak a fa árnyékában tölteni a családdal, gyerekekkel együtt. A tölgyfa alatti tér és a kiállítóközpont remek alkotói hangulattal rendelkezik. Többek között kalligráfusoknak, grafikusoknak, festőknek és nyomdászoknak biztosítunk helyszínt egy-egy hét erejéig. Ihletet meríthetnek a borvidék szépségéből, dűlőiből és kultúrájából. Az alkotásokból természetesen kiállítás is nyílik a tölgyfa alatti kiállítóteremben. A fa szépsége minden évszakban elbűvöli a fotósokat, a helyiek és a környéken élők is szívesen választják életük fontos eseményeinek megtartására és megörökítésének helyszínéül a tölgyfát és környezetét. Az itt megrendezett eseményeknek küldetése, tartalma van. Az egy-egy napos örömködés és nagy fesztiválok mellett mintegy szimbólumává vált a helyben tenni akaró közösségnek. Szimbolizálja az egymásra figyelést, a közösségben való létet, összefogást, elszántságot és a következő generáció röghöz kötését is.

Fa elhelyezkedése: 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth út 71.
Faj: Tölgyfa
Kora: 200-220 év
Magassága: 15-17 m
Törzskerület: 390 cm
Jelölő: Bodrogkisfalud Község Önkormányzata

A bodrogkisfaludi öreg tölgyA bodrogkisfaludi öreg tölgyA bodrogkisfaludi öreg tölgy

További képek kattintás után…

2. Lepsény legősibb fája

Lepsény legősibb fája
Az emberiség történetében a fa mindig is fontos szerepet játszott. Nemcsak anyagi hanem szellemi és érzelmi szükségletet is kielégít. Árnyékot adó, megnyugtató és inspiráló jelenlétével mindig is központi szerepet játszott az emberek életében.
Településünk legöregebb fája olyan jelentőségű és tiszteletet parancsoló, hogy nemcsak a természet szépségét és erejét képviseli, hanem a helyi közösség történelmét és identitását is hordozza. Az öreg fa hatalmas ágai alatt több generáció nőtt fel, és tanúja volt a település fejlődésének és változásainak. Az ilyen fák megőrzése és tisztelete nemcsak a biológiai sokféleség szempontjából fontos, hanem a kulturális és társadalmi örökség megőrzése szempontjából is.
A facsemetét 1851-ben ültették el a Nádasdy-kúria mellett kialakított kis botanikus kertben. A kocsányos tölgy azóta is az épület déli sarkánál áll. Korabeli források „Szép Ilonka fának” is nevezik.
1948. július 1-jén a kúria épületében megnyílt a település óvodája. Így a tölgyfa sok-sok kisgyerek életének részévé vált. Örömmel másztak fára a kicsik és egy-egy ág hintaként is bevált. Nyáron a nap nagy részét a nagy fa árnyékában töltötték, ahol babaház is épült. A segítségével megismerték a növények fejlődését, madarak, bogarak, rovarok életét. Télen gyönyörködhettek a havas fa szépségében.
Az óvoda 1981-ben új épületbe költözött és a Nádasdy-kúria azóta lakatlan. Az épület felújítása megkezdődött, ám több mint tíz éve a munkálatok leálltak és jelenleg a terület gondozatlan.
Mi az oka, hogy természettudományi szakköri csoportunk jelöli az év fája versenybe a lepsényi kocsányos tölgyet? Elkötelezettek vagyunk a természeti kincsek, az erdők, az őshonos növényfajok megóvása mellett. A fa közelében egy szabadidős park kialakítását tervezi az önkormányzat és szeretnénk felhívni a falu minden lakosának figyelmét, hogy a közelben milyen érték rejlik. Az ősi fa jelentőségére, történelme okot ad közvetlen környezetének rendbe tételére és gondozására. A tölgy friss levegőt és természeti élményt nyújt a közösségnek. Meg kell tanulnunk rácsodálkozni a fa szépséges lombkoronájára, a kéreg mintázatára és a levelek között szálló madarak dalára. Szakköri csoportunk ígéretet tesz a fa védelmére, gondozására, múltja miatt szeretnénk megismertetni szélesebb körben is Lepsény legősibb kocsányos tölgyét.

Fa elhelyezkedése: Lepsény, Nádasdy utca 1.
Faj: Kocsányos tölgy
Kora: 173
Magassága: 23 m
Törzskerület: 552 cm
Jelölő: Lepsényi Fekete István Általános Iskola természettudomány szakköri csoportja

Lepsény legősibb fájaLepsény legősibb fájaLepsény legősibb fája

További képek kattintás után…

3. Ligetfalva 400 éves vadkörtefája

A Községünk ékessége egy nagyon régi vadkörtefa, ami a falu legidősebb lakója szerint kislány korában is hatalmas terebélyes tekintélyt parancsoló nagyságú volt.
Erdész barátaim nem tudták a korát meghatározni mert szerintük is szinte lehetetlen, de véleményük szerint legalább 400 éves is lehet. A fa alatt bárki relaxálhat a megnyugvás és baráti beszélgetés ellazulás érdekében, hiszen pihenő padok is készültek közadakozásból.
Ligetfalva a nevét az 50-es években kapta addig Németfalu volt a Község neve de gyönyörű ligetek miatt amik településünkön találhatók, a lakók kérésére Ligetfalvára módosult és azóta büszkén viseljük a szeretett településünk nevét.

Fa elhelyezkedése: Ligetfalva Önkormányzat Kulturház udvara (Petőfi Sándor utca 1.
Faj: Vadkörte
Kora: 400 év becslés
Magassága: 20-25 méter-kb
Törzskerület: 341 cm
Jelölő: Barcza Zoltán

Ligetfalva 400 éves vadkörtefájaLigetfalva 400 éves vadkörtefájaLigetfalva 400 éves vadkörtefája

További képek kattintás után…

4. Platánfa az egri Szmrecsányi Lajos Érsekkertben

A Szmrecsányi Lajos Érsekkert területén található platánfa megjelenésével és méretével a kert kiemelkedő egyede.
A fa sok történelmi esemény tanúja volt. Az egri szájhagyomány szerint a kápolnai csata előtt 1849-ben haditanácsot tartottak Egerben Dembinszky Henrik, Görgei Artúr, Klapka György és Kossuth Lajos részvételével, akik a platánfa mellett elhaladva megpihentek az árnyat adó lombok alatt. A szájhagyomány valódiságára nincs bizonyíték, de az tény, hogy a fővezér, Dembinszky Henrik éppen Görgei Artúrral ebédelt Egerben, amikor az első agyúszót meghallották. Azonnal kocsira ültek és Kápolnára siettek.
Az érsekkerti platán ültetésének pontos időpontja nem ismert. Az európai kertépítészet történetében külön korszakot neveztek el a platánokról. Nagy valószínűséggel az érsekkerti platán is ebben a korszakban került a kertbe. A fát 1978-ban védetté nyilvánították dekoratív megjelenése és 100 évnél idősebb kora miatt. 1994-ben az egész Érsekkert helyi védelem alá került. Jelenleg a fa megjelenésével, méretével tekintélyt parancsoló, központi szerepet tölt be a kert növényállományában. Sokak által kedvelt fa, rengetegen látogatják, találkozási pont fiataloknak, időseknek, barátoknak, szerelmeseknek egyaránt.

Fa elhelyezkedése: 3300 Eger, Szmrecsányi Lajos Érsekkert, 6642/4 hrsz
Faj: Közönséges platán (Platanus x hispanica, Platanus x hybrida
Kora: 220
Magassága: 35
Törzskerület: 7 m
Jelölő: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Platánfa az egri Szmrecsányi Lajos ÉrsekkertbenPlatánfa az egri Szmrecsányi Lajos ÉrsekkertbenPlatánfa az egri Szmrecsányi Lajos Érsekkertben

5. Békási Hársfa

Békás község az ősi Békássy család kastélyparkja hazánk egyik legkülönlegesebb értékét őrzi, a kislevelű hársfát (Tilla cordata), mely hazánk egyik legnagyobb, legrégebbi példányi közül való.
Már az 1763. és 1787. között készült katonai felmérésen (térképen) is látszik. Kora és méretei szerint dendrológiai ritkaság.
Aki nem műholdas térképpel tájékozódik az is könnyen megtalálja. A Pápa és Celldömölk közötti 834. számú útról letérve Kemeneshőgyész felé, 4,4 kilométerre Békás községbe érve baloldalon lévő a Békássy család, majd a Hernád Vécseyek tulajdonába került kastély parkjának több évszázados fái közül messziről láthatóan kiemelkedik a gyönyörű lombkoronájával.
A honfoglalás idejétől itt élő Békássyak kastélyuk körül nagyon szép parkot hoztak létre.
A kastély parkja 1945. után tönkrement, de a fák megőrizték büszkeségüket és a falu lakói is óvva védték a történelem évszázados szemtanúit. A park akkor szépült meg újra, amikor 1960-ban gyermekotthon lett a kastély. 1997-ig a park fái között ez a hatalmas aprólevelű hársfa hűs árnyékot biztosított az otthon lakóinak. Kezdetben három éves korig, majd később óvodás és általánosiskolás-korú gyerekek egészséges fejlődéséhez az öreg hársfai biztonságot nyújtott. Virágjából készült teájával gyakran gyógyították a kis betegeket. A napjainkban visszajáró volt nevelőotthonosok mindig felkeresik szeretett fájukat.
A hárs nem a Kisalföldön volt ősi erdeinek fája, de a kastély tulajdonosa nagyon jó helyre ültette. Több mint valószínű a kissé meszes talaj és a bőséges talajvíz olyan kedvező számára, hogy képes volt hatalmasra nőni és egészségét megőrizni.
A hatalmas lombkoronája, gyönyörű ágrendszere, a lehajló ágai mintha üdvözölnék az ide érkezőt és az őt bámulót.
A fa egészséges és reméljük, hogy még sokáig fog élni.
A hársfa nagyon könnyen és jól faragható. Nem hasad. Hazánk sok templomában megtalálhatók a belőle készült oltárokat díszítő faragványok. Az idősek szerint a hársfából készült hordóban érik a legfinomabb pálinka.
Magyarországon a legtöbb öreg hársfa a régi kastélyok kertjeiben találhatók.
Ha a békási hársfa mesélni tudna, először azt mondaná el, hogy a kastély tulajdonosai és a békási emberek a történelmünk vérzivataros éveiben sem áldozták fel melegedni vagy hajlékot építeni, hanem mindenkor szívesen sétáltak alatta; az otthonban lakók pedig szívesen kergetőztek és játszottak a fa körül.

Fa elhelyezkedése: 8515 Békás, Rákóczi u. 2, GPS: N: 47°19’ 48,43”, E: 17°20’ 50,29
Faj: Kislevelű hársfa(Tilla cordata)
Kora: 250, 280 Év
Magassága: 22,11m
Törzskerület: 4,65m
Jelölő: Farkasné Csendes Timea

Békási HársfaBékási Hársfa

6. CIMBORAFA

Korona lombtömege: 112,5 köbméter, ebből számított aktuális pénzérték:942975Ft, egyedi értékszorzóval korrigált érték:1 131570Ft. A fa különleges eszmei értéket képvisel. A 2003-ban megalakult dunaújvárosi Cimbora klub kis közössége ültette 2004-ben a József Attila Könyvtár előtt lévő parkba, amely jelképezi az összetartozást, és a közös ültetés még jobban megerősítette ezt az érzést.

A fa idekerülése: a DVG ZRT. erdészeti üzemének vezetője, Horváth Tibor erdész közreműködésével adományozta a város önkormányzata. Az ültetésnél csatlakozott a kis Cimborákhoz Szendrődi Tibor zöldterületi előadó és Éberhardt Béla nyugalmazott erdőmérnök, az ő szavait idézem:
"Emlékezetes, szép és nemes akció volt!"
A fa köré ülőkék is kerültek, amelyet szintén Horváth Tibor közbenjárásának köszönhetünk, így többször volt alkalma élőszóban mesélni Törökné Antal Máriának, a Cimbora klub vezetőjének a fa alatt egy-egy találkozó alkalmával.
Egyre több szép emlék került az eltelt idő során tarsolyunkba. A fa kapott egy fafaragó művésztől, Nyitrai Mihálytól egy fabaglyos emléket, melyen a klub alakulásának évszáma, 2003 és a Cimborafa felirat látható.

A gyerekek minden ősszel összegyűlnek köré és felcsendül a muzsika az "indián nyárban".

Több klub is alakult az országban, és mindegyik ültetett egy-egy fát, amely így mint egy észrevétlen háló összeköti az ország minden cimboráját.

Fa elhelyezkedése: 2400 Dunaújváros, Apáczai Csere János u.9.
Faj: Ezüsthárs (Tiliatomentosa)
Kora: 23 év
Magassága: 8 méter
Törzskerület: 75 cm, törzsmagasság: 2 m
Jelölő: Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros, a Cimbora klub vezetője

CIMBORAFACIMBORAFACIMBORAFA

További képek kattintás után…

7. Csikvánd Megbecsült Kocsányos Tölgyfája

Csikvánd Megbecsült Kocsányos Tölgyfája

Csikvánd Község Győr-Moson-Sopron vármegyében a Kisalföldön a Marcal- medencében a Bakony-patak partján aTéti járásban található.
Lakossága 517 fő (2024-ben). Első írásos említésekor (1301 Chyutan ) a Csikvándi nemesek birtoka volt. A 16. szd. elején a Csikvándi család fiúágának kihalása után Kapolcsi Benedek, majd Kaposy Pál volt a helység földesura. A falut a törökök 1543-ban elfoglalták, 1594-re elnéptelenedett. A 17. század elején újratelepült, hódoltsági faluként számos nemesi család ( Szily, Kisfaludy, Cziráky, gr. Somogyi, stb.) váltotta egymást birtoklásában. 1683-tól végig köznemesek kezén volt. Lakosságának fele evangélikus, egyharmada római katolikus vallású. Evangélikus temploma 1804-ben épült a 14. századi templom alapjaira. Nevezetesek a szőlőhegy 150-200 éves présházai, a fehérre meszelt, vályogfalú, zömében nádfedeles présházak nemcsak a múlt emlékei, ma is használják őket a csikvándi szőlőskertek tulajdonosai.
Csikvánd Megbecsült Kocsányos Tölgyfája a település Óvoda udvarában található.Árnyékában az óvodások előszeretettel játszanak. A fának nincsen közkeletű neve,a pontos eredetét nem ismerjük. Mellette számos őshonos fa áll. A terület hangulatában, külső megjelenésében régi idők kertjébe repít vissza bennünket.Környezetét a település gondosan rendben tartja. A tölgy ősi,szimbolikus fa. Tekintélyes mérete és fájának keménysége a halhatatlanság és erő szimbólumává avatta. Idős tölgyfánk jellegzetessége, hogy fiatal korában a vezér hajtását visszanyesték,vagy megsérült,ezért hét erős oldalágat fejlesztett,ezek egyenként is 60-80 cm. átmérőjűek. Szélesen terpeszkedő,vastag ágaikon madarak,mókusok találnak búvó, -és fészkelő helyet. A fa térfogata mintegy 20 m3 lehet. A község életében mindig fontos szerepet játszott. Szinte a falu egész lakossága felnőtt alatta. Jó egészségi állapotban van,ugyan néhány fakín élősködik rajta,de ezt el tudja viselni. A törzs is egészségesnek tűnik,hogy ezt a hatalmas lombkoronát(22 m átmérő)fenn tudja tartani,valószínűleg semmilyen korhadás nem található benne.
Meg kell tanulnunk rácsodálkozni a tölgyek kérgének mintázatára,az árnyat adó koronára és a levelek között lapuló madarak dalára.
A gyerekek szívesen töltik az időt az óvoda udvarában az öreg tölgy árnyékában,bízunk benne,érzi az öreg tölgy hogy nincs egyedül,rá is vigyáznak az egymást követő generációk.
Aki még nem részesült ebben az élményben ,keresse az alkalmat!

Fa elhelyezkedése: 9127 Csikvánd,Rákóczi Ferenc utca 28.
Faj: Kocsányos tölgy
Kora: 400 év
Magassága: 22 m.
Törzskerület: 405 cm.
Jelölő: Csikvánd Község Önkormányzata

Csikvánd Megbecsült Kocsányos TölgyfájaCsikvánd Megbecsült Kocsányos TölgyfájaCsikvánd Megbecsült Kocsányos Tölgyfája

További képek kattintás után…

8. Tiszagyenda platánja

A település életében a platánfa az élni akarás, a megújulás, a túlélés jelképévé vált. A fát Hellebronth Géza ültette a kastélyt körülvevő arborétumszerű parkba délszaki fügebokrokkal és havasi gyalogfenyőkkel együtt. Hermann Ottó néprajzkutató 1889-ben megjelent írásában is említés tesz a különleges növényekkel beültetett kastélyparkról. A régi katonai térképeken tájékozódási pontként is megjelent. A kastély és a hozzátartozó park 1945 után a község tulajdonába került és gyakorlatilag egy-két nagyobb fa, facsoporton kívül mindent kivágtak, kiirtottak. A platán fát néhány tölgy, vadnarancs és hárs társaságában meghagyták. A terület a községi rendezvények helyszínévé vált, itt rendezték a majálisokat, a sportprogramokat, az iskolai ünnepségeket, szüreti mulatságokat. A település fiataljainak rendszeres találkozóhelye lett a platánfa környéke. Kevés gondot fordítottak rá, vandálok több alkalommal levagdalták a vastagabb ágakat, 2 alkalommal villámcsapás érte. A második villámcsapáskor a fa közepe súlyosan megégett, alig maradt épp része. A fa azonban élni akart és a település lakóinak legnagyobb örömére fokozatosan minden tavasszal kihajtott. Sajnos felelőtlen fiatalok heccből pár évvel ezelőtt tüzet raktak a fa villámcsapástól megsérült részénél, aminek következtében még nagyobb lett a közepében keletkezett odú szerű rész. A fa környékét ma már rendszeresen gondozza az Önkormányzat. A helyi óvoda a Platánfa nevet viseli. Környezetét rendszeresen karbantartják, az iskola gondozott szabadtéri sportpályája veszi körül.

Fa elhelyezkedése: Tiszagyenda - Népkert - Az iskola szabadtéri sportpálya mellett
Faj: platán
Kora: 140 év
Magassága: 20 m
Törzskerület: 283 cm
Jelölő: Sárközi Alapítvány

Tiszagyenda platánjaTiszagyenda platánjaTiszagyenda platánja

További képek kattintás után…

9. Emlékek fája

1929. 10.06-án lett ültetve, az akkori Schader iskola udvarán, Schader Ede vezetésével.
"Emlékfa

A z önkormányzat júniusi testületi ülésén érdekes és helytörténeti jelentőségű dologra hívta fel a figyelmet Norman László. A régi iskola épületek bontása és az új áruház építése kapcsán azzal a kéréssel fordult a képviselők felé, hogy őrizzék meg az iskolakonyha óvoda felőli sarkán álló hatalmas öreg tölgyet. Indoklásként
elmesélte a fa ültetésének történetét.
1929. október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének 80. évfordulóján az akkorinegyedik elemisek Scháder Ede tanító vezetésével facsemetét ültettek az iskola sarkán a hősök emlékére. A tölgy azóta hatalmasra nőtt, de ültetésének eredete feledésbe merült. Újra eltelt 80 év. Az akkori negyedikes kisiskolások közül már csak négyen élnek. Laci bácsi a 160. évforduló közeledtével emléktábla elhelyezését javasolta,
melyet a képviselő-testület örömmel fogadott.
Fehér Judit". - Újszászi Híradó 2007. Július, 18. oldal

"A régi iskolai épületek bontása és az új CBA áruház építése kapcsán azzal a kéréssel fordult a képviselők felé, hogy őrizzék meg az iskolakonyha óvoda felőli sarkán álló hatalmas öreg tölgyet. Indoklásként elmondta a fa ültetésének történetét.1929. 10. 06-án, az aradi vértanúk kivégzésének 80. évfordulóján, az akkori ne-
gyedik elemisek Schader Ede tanító vezetésével facsemetét ültettek az iskola sarkán a hősök emlékére. A tölgy azóta hatalmasra nőtt, de ültetésének eredete feledésbe merült. Újra eltelt 80 év. Az akkori negyedikes kisiskolások közül már csak négyen élnek. Normann László, a 160.évforduló közeledtével emléktábla elhe-
lyezését javasolta, melyet a képviselő-testület örömmel fogadott.A facsemete erős, magas törzsű, nagy
lombú fa lett, Új szász város egyik legjellegzetesebb „eligazító" pontja. Bizonyosra veszem, Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanúk kivégzésének 160. évfordulójára elkészül az emléktábla, ami egyben Újszász gyér köztéri műalkotásait is gyarapítja."
Varga Ferenc.- Újszászi Híradó 2009.Március, 17.oldal

"„ Aradi vértanúk ”fája
Újszász város 2007. júniusi testületi ülésén Normann László közéleti személyiség (Újszász, 1920. 10. 10. - Újszász, 2013. november), érdekes és helytörténeti jelentőségű dologra hívta fel a figyelmet. A régi Schader iskolai épület bontása és az új CBA áruház építése kapcsán, azzal a kéréssel fordult az önkormányzati képviselőkhöz, hogy őrizzék meg az iskolakonyha óvoda felőli sarkán álló hatalmas öreg tölgyet. Indoklásként elmondta a fa ültetésének történetét. 1929.10. 06-án, az aradi vértanúk kivégzésének 80. évfordulóján, az akkori negyedik elemisek Schader Ede tanító úr vezetésével facsemetét ültettek az iskola sarkán a hősök emlékére. A tölgyfa azóta hatalmasra nőtt, de ültetésének eredete feledésbe merült. Újra eltelt 80 év. Az akkori negyedikes kisiskolások nevében, Normann László, a 160. évforduló közeledtével emléktábla elhelyezését javasolta, melyet a képviselő-testület örömmel fogadott.
A facsemete erős, magas törzsű, nagy lombú fa lett, Újszász város egyik legjellegzetesebb „eligazító" pontja. Az aradi vértanúk kivégzésének 160. évfordulójára, 2009. 10. 06-ára elkészült az emléktábla, ami egyben Újszász gyér köztéri műalkotásait is gyarapítja. Az emléktábla felállításán, a népes megjelentek között ott volt a fa ültetésénél segédkező három „öregdiák":Homonnai Imre, Nagy József és Normann László is. Az emléktáblát Normann László leplezte le. Azóta, a település lakossága minden év október 06-án, az emlékfánál és emléktáblánál gyertyagyújtással és koszorúzással emlékékezik a vértanúkra."
Dr. Szóró Magdolna.- Újszászi Híradó, 2015. Március, 14.oldal

Éveken át itt tartották az aradi vértanúkra való megemlékezését. Az óvodások és kisiskolások itt gyűjtik a makkot a kézműves foglalkozáshoz. Ez az őshonos fa mai napig árnyékot ad a közeli bolt vásárlóinak, miközben árnyékában szerelmek is szövődnek.

Fa elhelyezkedése: Újszász, Bajcsy- Zsilinszky utca 18. (47.294402, 20.073073)
Faj: Kocsányos tölgy(Quercus robur)
Kora: 100 év
Magassága: 27-30m
Törzskerület: 300 cm
Jelölő: Szabó Henrietta

Emlékek fájaEmlékek fája