2025
A szavazás szabályai (kivonat)
Szavazatot leadni kizárólag a https://evfaja.hu oldalon a SZAVAZOK menüpontban lehetséges. Postai úton, e-mail-en, egyéb módon vagy más felületeken érkező szavazatokat nem áll módunkban elfogadni.
A szavazás menete:
1. a szavazó beírja az emailcímét a kiválasztott fa fotója alatti mezőbe, és rákattint, hogy "Ez a történet és a fa legyen a nyertes".
2. A megadott emailcímre aktiváló linket küldünk, amire rá kell kattintani a szavazat érvényesítéséhez!
3. Egy emailcímről egy érvényes szavazat adható le. Ugyanarról a címről történő többszöri szavazás esetén a rendszer a legutolsó leadott szavazatot veszi figyelembe.
A részletes szabályzat itt olvasható: https://evfaja.hu/szavazas-szabalyai
Az Év Fája vetélkedő keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát kerestük, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A nevezett fák közül a zsűri választotta ki a döntősöket. Ezek vesznek részt a nyilvános döntőben, melyben legtöbb közönségszavazatot kapó fa nyeri az Év Fája címet. A döntősök közt emellett már ott rejtőzik a Hős Fa cím nyertese is és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa, de arra, hogy mely fák kapják ezeket, csak a közönségszavazás után derül fény.
Szavazatukat 2025. május 10. és június 30. között adhatják le a kedvenc fájukra! Az eredményeket július közepén, egy díjátadó keretén belül tesszük közzé.
Alább a döntőbe jutott fák történeteit olvashatják, az oldal alján kattintva pedig az összes a versenybe nevezett fát megtekinthetik.
1. Kapu a farmosi szikesekhez – átjáró a természetbe
Kapu a farmosi szikesekhez – átjáró a természetbe
A Farmoson élők számára kiemelten fontos a természeti értékek megőrzése, védelme. A községet végtelen nádtenger határolja, ugyanakkor egyéb természeti kincsek, mint például szikes gyepek, védett növény- és állatfajok vagy erdők is megtalálhatóak közvetlen környezetében.
Az itt élő gyerekek kicsi koruktól kezdve találkoznak a természetvédelem fogalmával: békamentés keretében ismerkedhetnek a vízpart és a nádasok élővilágával, illetve a Vízparti Élet Háza Természetvédelmi Oktatóközpontban is tanulhatnak a térség növény- és állatvilágáról.
Ennek a természetközeli életnek tökéletes példája a jelölt fűz kalandos, összességében szép története.
A farmosi szikeseket bemutató Sóvirág tanösvény egyik kapujában állt egy öreg fűzfa, melyhez számos emlék köti az itt élőket. A helyiek gyerekként megmászták, hintáztak az ágain, az ezen a vidéken kirándulók pedig egy-egy hosszú séta, túra után megpihenhettek a körülötte elhelyezett padokon. Volt, hogy nádastűz fenyegette a fa környezetét, de előfordult az is, hogy egy-egy vihar tépázta meg.
Sajnos egy építkezés, és a fa rossz állapotának elkerülhetetlen következménye volt, hogy kivágták, azonban a helyiek úgy ítélték meg, a sorsa nem érhet itt véget.
Lelkes önkéntesek, az ágaiból gyökereztettek, mely kihajtott, és elültették a tanösvény egy másik bejáratánál, így ez a fa újra kapuként szolgálhat, és méltó helyen, nyaranta tengernyi sóvirággal a háta mögött cseperedhet fel erős fává. Az összefogás erejével, a tanösvényt látogatók nagy örömére a régi fűz törzséből padok is készültek köré.
"Az egykori hatalmas fából készült asztal körülöleli az elültetett kis csemetét, s óvja őt, mint szülő a gyermekét, míg fel nem nő, meg nem erősödik. Mire a facsemete az egekbe kapaszkodik, s eléri monumentális voltát, addigra az asztal is, dolgát tökéletesen elvégezve, elkorhadhat, így adva tápanyagot a földnek." (Szarvas Angéla, A szeretet megtartó ereje, Farmosi Információs Riportok, XXXV. évf. 4. szám)
A fa jelölésével szeretnénk felhívni a figyelmet az összefogás erejére, a környezetvédelem fontosságára és arra, hogy a természet milyen könnyen új életre kelhet, ha teret és lehetőséget adunk neki. Egyúttal a természetvédelmi területek háborítatlanságának megőrzésére és tiszteletére buzdítunk mindenkit.
Fa elhelyezkedése: Farmos, Sóvirág tanösvény, 47.3618 19.8405, Bacsó Béla utca- Tóköz sarok
Faj: fűz
Kora: 3
Magassága: 4 m
Törzskerület: 10 cm
Jelölő: Németh László - Új Lendülettel Farmosért Egyesület
2. A "MI büszke 1953-asok" (Ez egy jó csapat) fája Margitsziget
2007 nyarán alakult egy zárt csoport, a "MI büszke 1953-asok" Tagjai mind 1953-ban születtek. Voltunk már 13500 is, jelenleg 7300-an vagyunk. Felmerült, hogy ültessünk fát, ahova eljárhatunk, ahol érezzük, hogy egymáshoz tartozunk. 2009. 04. 07-én ültettük az első fát a Margitszigeten. Ennek már 16 éve. Azóta még 9 fát ültettek a tagjaink az országban szerte. Margitsziget - Platán, Miskolc - Ezüst hárs, Mosonmagyaróvár - Vad cseresznye, Délegyháza - Vad körte, Eger - Ezüst juhar. Ezen kívül ültettünk még Nyíregyháza - Sóstó, Ajka, Bácsalmás, Zalaegerszeg, és Győr településeken. Összesen 10 db-ot, melyeket látogatunk és melyek összetartják ezt a fantasztikus csapatot. A képeken a margitszigeti Platán 16. születésnapját ünnepeljük.
Fa elhelyezkedése: Budapest - Margitsziget, a Margit hídi bejárónál lévő szökőkút mögött a gyalogos sétaútvonal mellett.
Faj: Platán
Kora: 16 éves
Magassága: Kb 5-6 méter
Törzskerület: 50-70 cm
Jelölő: Kézdi Gabriella
3. A szadaiak fája
Székely Bertalan, a XIX. században élt híres történeti festő nevét sokan ismerik, de azt kevesen tudják róla, hogy élete utolsó 20 évében a nyarakat Szadán töltötte családjával. Egykori nyaralója és műterme ma is a település központjában, a róla elnevezett Székely- kertben található.
Ebben a kertben áll egy különleges formájú eperfa, melyet a legenda szerint maga a festő ültetett. Bizonyára létezik ennél öregebb, hatalmasabb, szebb fa is, de „ő” másért különleges. A törzse évekkel ezelőtt kettéhasadt, s az arra járók aggódalommal figyelték, hogy mikor fog a fa kiszáradni, elpusztulni. Szerencsére nem ez történt. Az erősen sérült fa tavasszal kizöldült, a talajon heverő ágak idővel legyökereztek, és a fa mind a mai napig gyümölcsöt hoz. Számtalan művész, pl. Vertel József bélyegtervező vagy Fábián Dénes képzőművész jelenítette meg művein a fát, mint Szada szimbólumát. Növényi részeit festőnövényként használják az alkotótábor résztvevői.
Szakavatott kezeknek hála- kiemelve Békési Péter erdőmérnök és a Treepoint csapata- akik gondosan ápolják a fát, reméljük, hogy ez a sokat megért, különleges történetű fát még sokáig csodálhatják az arra járók. Sokan hiszik, hogy a fa nekünk, embereknek akar üzenni. „A reménytelennek tűnő helyzetekből is van kiút, újjászületés!”
Fa elhelyezkedése: 2111 Szada, Székely kert
Faj: Fekete eperfa
Kora: 170 év
Magassága: 5 m
Törzskerület: 75 cm
Jelölő: Szada Nova NKft.
4. Az emlékek fája
Több, mint 150 éve állok itt, a gerlai kastély parkjának szívében. Platán vagyok, idegen e vidéken, de itt mégis otthonra leltem. Egykor egy gróf hozatott engem messzi földről. Azóta figyelek, hallgatok, emlékezem.
Láttam díszes ruhákat, csilingelő kacagást, amikor még hintók gördültek a kavicsos úton, s a kastély ablakai mögött zenére mozdult a társaság. Láttam a szolgákat sietni, gyermekeket labdázni, szerelmeket elsuttogni.
De egy emlék különösen megmaradt bennem. Csendes, nyári délután volt mikor az öreg Géza gróf kilépett a kastély árnyékából, kézen fogva vezetett egy kisfiút. A fiú az unokája volt. A tövemben ültek le, és a gróf mesélni kezdett neki. Nem mesét mondott, hanem emlékezett, az első báljára... A nyarakra, amikor az árnyékomban írt szerelmesleveleket a fiú nagyanyjának... A napra, amikor feleségül kérte... A kisfiú figyelmesen hallgatta, és a végén csak annyit kérdezett:
– Nagyapa, ha Te már nem leszel, ki fog ezekre emlékezni?
A gróf mosolygott, felnézett rám és azt felelte:
– Ő! Ő mindent megőriz…
Egy másik emlékem, mikor egy kisfiú, aki gyakran járt hozzám, Jankónak hívták, mindig hozott magával egy fadarabot, amit kardként forgatott. A kastély falai közt lovagvárat látott, a fák között, az erdő mélyén sárkányt, én pedig a Varázserdő Kapuja voltam. Egyszer hosszasan beszélt hozzám. Azt mondta, ha nagy lesz, itt épít házat, és az én lombom alatt fog lakni. Megígérte, hogy nem vág ki, csak egy hintát akaszt az egyik ágamra. Azt is mondta, hogy ha egyszer eltűnik, ne búslakodjak. Aztán egyszer csak nem jött többet. Hosszú évek teltek el, míg egy délután egy magas férfi állt meg előttem. A keze a törzsemre simult, és csak annyit mondott:
– Jó újra látni, öreg barátom.
Én akkor is ott voltam…
Emlékszem, mikor egy tavaszi napon egy fiatal pár ült le mellém. A férfi beszélt a jövőről, az álmaikról, és arról, hogyan képzeli el az életüket. A nő csendben hallgatta, majd megfogta a férfi kezét, és egy boldog mosollyal ránézett, mintha csak nekem, nekem, az idős platánnak suttogta volna: „Ez lesz az a hely, ahol a mi történetünk kezdődik.”
Azóta is itt vagyok…
Megéltem örömöket és veszteségeket. Voltak évek, mikor senki sem nézett rám és voltak, amikor a gyereksereg rajtam tanult fára mászni. Láttam ifjú hölgyeket, akik árnyékomba rejtve titkos leveleket olvastak. Rendszeres látogatóm volt egy diák, aki itt tanulta a verseket. Ha kérdezték, mindig csak annyit mondott, valahogy jobban megmaradt, ha a lombjaim alatt mondogatja azokat.
A park ma már csendesebb, a kastély falai is megöregedtek, de én, a gerlai nagy platán, ahogy a helyiek neveznek, ugyanúgy nyújtom árnyékomat.
Emlékszem arra, amit már senki más nem mond el. Mert én voltam a tanúja generációk felcseperedésének, és még mindig itt vagyok. Az emlékezés, találkozások és hűség fája.
A mi kedvenc fánk nem hivalkodik, mégis jelen van. Nem beszél, de őriz. Őrzi a hely történetét, az emberek emlékeit. Nem csupán egy különleges fáról van szó, hanem az emlékek fájáról, egy élő emlékműről, amely összeköti a múltat a jelennel. Aki egyszer megáll mellette, megérzi ezt.
Az emlékek fája nemcsak a múlt tanúja, hanem a jelenünk fontos része is. Nem csupán régi idők szelleme él benne, hanem a mai napok is, a közösség öröksége. Ennek jele egy gerlai nagy platán rajongó verse, aki maga is gyakran megpihent itt. Ez a vers most is tükrözi a fa jelenléte iránti tiszteletet és szeretetet, ami generációk óta tovább él.
Az öreg platán:
Az öreg fa ágairól a madarak,
mint a fiatalról, éppúgy szárnyat bontanak,
és éppen úgy szállnak az ég felé,
és éppen úgy törnek az ég felé,
és a lomb a fészkeknek ugyanúgy ad árnyat,
ahogy a természet vándorának.
Lehetnek ágai kérgesek és vének,
gyökere és törzse támasz a hitéhez.
Szeresd az öreg fát, becsüld meg, és védjed.
Észrevétlenül is, sokat tett már érted.
(Pete Margit)
Fa elhelyezkedése: 5623 Békéscsaba Gerla, Wenckheim kastély hátsó udvara
Faj: Platanus
Kora: ~170 év
Magassága: 30-40 méter
Törzskerület: 450 cm
Jelölő: Jakab Zsuzsanna
5. Vigyázó tölgy
A Vigyázó tölgy, Kiskunhalas és Harkakötöny határában található, Kötöny-puszta területén. A Matuzsálem egy lenyűgöző természeti csoda. Ez a kocsányos tölgy (Quercus robur) több mint háromszáz éve áll őrt Magyarország viharos történelme felett. Méltóságteljes megjelenésével és impozáns méreteivel kiemelkedik: magassága
körülbelül 28 méter, lombkoronájának átmérője 16 méter, míg törzsének kerülete 7,3 méter. Ezáltal az
ország harmadik legnagyobb kocsányos tölgyeként tartják számon. A Vigyázó tölgy pontos ültetési
időpontja nem ismert, de a fa több mint háromszáz éves, így valószínűleg a 18. század elején
kerülhetett a helyére. Ez a tölgy azóta is őrzi a tájat és a történelmet. A Vigyázó tölgy neve a magyar nemesi Vigyázó családhoz köthető. Gróf Vigyázó Ferenc birtoka volt az az erdős terület, ahol a Vigyázó tölgy a mai napig várja az idelátogató vándorokat. Számos történet és monda szereplőjeként megkerülhetetlen és megbecsült része lett e kiskunsági vidéknek. A hosszú évszázadok szerencsére sokáig megkímélték, nem úgy sajnos a környéken még a múlt században is élt számos hatalmas példányt, ám sajnos az 1976-os évben villámcsapás érte, melyben törzse elhasadt. A következő években állapota egyre válságosabbá vált, ám a helyi emberek emlékezete és szeretete eredményeként 2000-ben pántokkal és merevítő rudazattal erősítették meg szerkezetét, s stabilizálták állapotát. A veterán fa azóta is remek egészsègi állapotnak örvend, ez remélhetőleg még nagyon sokáig így is marad. Bízunk benne, hogy még rengeteg ideje van lakhelyet, táplálékot és árnyékot biztosítani az itt élő élőlények, illetve az erre járó vándorok számára.
Tanúm a koronám,
Az idők múlásáról!
A pusztító erőknek
Szörnyű munkájáról.
(Maróti Dezső)
Fa elhelyezkedése: 6136 Harkakötöny, Kötönypuszta GPS 46.47590751884322, 19.546880123069087
Faj: kocsányos tölgy
Kora: 300-400
Magassága: 28
Törzskerület: 730
Jelölő: Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület
6. Basafa
Ennek a tölgyfának nagy történelme van, kb. 400-500 éves lehet, tájvédelmi oltalom alatt áll Pest vármegye déli részén, Nagykőrösön található, a Pálfáji erdőben, egy kis turista ösvényen, rengeteg virág, bokor és kisebb fa ölelésében.
Ha csendre és nyugalomra vágyik az ember, gyalog, kerékpárral vagy autóval is könnyedén megközelíthető.
Amikor többen érkeznek hozzá látogatóba mindenképpen át kell ölelni a fát, de előtte meg kell saccolni, hogy hány ember kell ahhoz, hogy körbe érjék.
A környezetében gyakran láthatunk vadon élő állatokat is.
A mi családunk szeret biciklizni és gyakran kijárunk megnézni, körbe ölelni a fát. A házunktól 7kmre van, ami jó kis túra a gyerekekkel.
Ez a fa csodálatos, méltóságosan áll a többi kisebb fa között. Gyökereire takarót viszünk ott szoktunk piknikezni, pihenni. Alatta megnyugszanak a gyerekek, elcsendesülnek, sokszor eközben egész közelre jönnek az őzek is. Megmagyarázhatatlan hatása van ennek a tölgynek, nyugodtság, békesség, erő árad belőle. Nagyon jó ott lenni vele, kiszakadni a mindennapi pörgésből, a gondokból, eltávolodni a problémáktól a természetbe, és tiszta levegőn lenni. Kicsit meg kell állni a mindennapokban egy ilyen csoda alatt.
Fa elhelyezkedése: 2750, Nagykőrös Lencsés Világos dülő, beton úttól 200métere
Faj: Kocsányos Tölgy
Kora: 400-500 éves
Magassága: 31m
Törzskerület: 6.1m
Jelölő: Gyovainé Andocs Edit
7. A Komáromi Selye János kórház, egykori Gyürky - Solymossy kastélykert nevezetes tölgyfája
A komáromi kórházkert hosszú évek óta elhanyagolt állapotban van, pedig egykor gondosan ápolt kastélykertként szolgált. Az egykori Gyürky–Solymossy-kastélyhoz tartozó terület ma is különleges természeti és történelmi értékeket rejt, ám az évtizedek alatt elburjánzott növényzet, a szétszórt hulladék és az elhanyagoltság nyomot hagyott rajta. A parkban található kiemelt dendrológia értéket képviselő fák, ápolás és támogatás hiányában folyamatosan pusztulnak. A fenntartó egészségügyi szervezet forráshiányra hivatkozva a parkot nem tudja gondozni. Mivel a park kórházkert az egészségügyi ellátórendszer részének lett minősítve évekkel ezelőtt, ezért fenntartása civilek összefogásával történik leginkább, de valódi támogatás hiányában ez csak sebtapasz a több 100 éves park életében, mely Ferdinand Zart tervei alapján készült a 18. században.
Bővebben a mozgalomról: https://www.facebook.com/gyertekbeakorhazkertbe/about
Szerencsére elkötelezett önkéntesek minden évben fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy ezt az értékes zöldterületet megtisztítsák, rendezettebbé és élhetőbbé tegyék.
Napjainkban a kert leghatalmasabb védett faegyedi a következők:
Fekete fenyő (Pinus nigra) törzskörméret 180 cm, becsült kor 62 év;
Juharlevelű platán (Platanus x acerifolia) törzskörméret 390 cm, becsült kor 118 év;
Kínai pagodafa (Styphnolobium japonicum) törzskörméret 530 cm, becsült kor 160 év;
Kocsányos tölgy (Quercus robur) törzskörméret 490 cm, becsült kor 146 év;
Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) törzskörméret 335 cm, becsült kor 102 év;
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) törzskörméret 225 cm, becsült kor 80 év;
Török mogyoró (Corylus colurna) törzskörméret 268 cm, becsült kor 75 év;
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) törzskörméret 202 cm, becsült kor 73 év.
A jelölt fa a kocsányos tölgy (Quercus robur) a kastély előkertjében.
(Fotó: Juhász Márton)
A legértékesebb fa a kertben és a parkban a kocsányos tölgy, becsült értéke a Magyar Faápolók Egyesület által kiadott érték számítási rendszer alapján: 253.000.000 Ft. Több idős fa becsült értéke is megközelíti, vagy meghaladja a 100.000.000 Ft körüli értéket. A jelölt fa állapota romlik, de beavatkozással még az élőhely adottságai által biztosított maximális életkort megközelítheti. A rajta látható ápoláshiány a park többi fájára is jellemző.
A fa helyi természetvédelmi védettséget élvez.
Célunk a jelöléssel, hogy a történelmi és természet értékeink a jövő nemzedéke számára is megmaradjanak. Egy fa ügye, több tucat fa és egy kastélykert ügyét képviseli.
Fa elhelyezkedése: 2921 Komárom, Széchenyi I. u. 1. , Komáromi Selye János kórház, volt Gyürky -Solymossy Kastélykert
Faj: kocsányos tölgy (Quercus robur
Kora: 146 év
Magassága: 25 m
Törzskerület: 490 cm
Jelölő: Juhász Márton