Békás község az ősi Békássy család kastélyparkja hazánk egyik legkülönlegesebb értékét őrzi, a kislevelű hársfát (Tilla cordata), mely hazánk egyik legnagyobb, legrégebbi példányi közül való.
Már az 1763. és 1787. között készült katonai felmérésen (térképen) is látszik. Kora és méretei szerint dendrológiai ritkaság.
Aki nem műholdas térképpel tájékozódik az is könnyen megtalálja. A Pápa és Celldömölk közötti 834. számú útról letérve Kemeneshőgyész felé, 4,4 kilométerre Békás községbe érve baloldalon lévő a Békássy család, majd a Hernád Vécseyek tulajdonába került kastély parkjának több évszázados fái közül messziről láthatóan kiemelkedik a gyönyörű lombkoronájával.
A honfoglalás idejétől itt élő Békássyak kastélyuk körül nagyon szép parkot hoztak létre.
A kastély parkja 1945. után tönkrement, de a fák megőrizték büszkeségüket és a falu lakói is óvva védték a történelem évszázados szemtanúit. A park akkor szépült meg újra, amikor 1960-ban gyermekotthon lett a kastély. 1997-ig a park fái között ez a hatalmas aprólevelű hársfa hűs árnyékot biztosított az otthon lakóinak. Kezdetben három éves korig, majd később óvodás és általánosiskolás-korú gyerekek egészséges fejlődéséhez az öreg hársfai biztonságot nyújtott. Virágjából készült teájával gyakran gyógyították a kis betegeket. A napjainkban visszajáró volt nevelőotthonosok mindig felkeresik szeretett fájukat.
A hárs nem a Kisalföldön volt ősi erdeinek fája, de a kastély tulajdonosa nagyon jó helyre ültette. Több mint valószínű a kissé meszes talaj és a bőséges talajvíz olyan kedvező számára, hogy képes volt hatalmasra nőni és egészségét megőrizni.
A hatalmas lombkoronája, gyönyörű ágrendszere, a lehajló ágai mintha üdvözölnék az ide érkezőt és az őt bámulót.
A fa egészséges és reméljük, hogy még sokáig fog élni.
A hársfa nagyon könnyen és jól faragható. Nem hasad. Hazánk sok templomában megtalálhatók a belőle készült oltárokat díszítő faragványok. Az idősek szerint a hársfából készült hordóban érik a legfinomabb pálinka.
Magyarországon a legtöbb öreg hársfa a régi kastélyok kertjeiben találhatók.
Ha a békási hársfa mesélni tudna, először azt mondaná el, hogy a kastély tulajdonosai és a békási emberek a történelmünk vérzivataros éveiben sem áldozták fel melegedni vagy hajlékot építeni, hanem mindenkor szívesen sétáltak alatta; az otthonban lakók pedig szívesen kergetőztek és játszottak a fa körül.

Teljes történet ▸

Bodrogkisfalud egy 900 lelkes kis település közvetlenül a Bodrog partján, a történelmi Tokaji borvidék magterületén. A mezőgazdaság és a természet közelsége nagyban alakítja minden korosztály gondolkodását. A falu szívében – a Bárókertben - helyezkedik el a több száz éves tölgyfa, az ÖREG TÖLGY. Tövénél a legrégebbi épület egy kiállítóterem. A lombja alatt helyi tufával kirakott kör alakú tér. Mondhatnánk faluközpontnak is talán, az évek alatt mégis ennél többet jelent a helyi emberek számára. A település összes rendezvénye, eseménye (Családi napok, Húsvéti tojáskeresés, Mikulás ünnepség, Karácsonyi koncert, nemzeti ünnepeket stb.) a fa körül zajlik. A plakátokon a helyszín megjelölésnél is csak annyit írunk, hogy ,,az öreg tölgy alatt", ebből mindenki pontosan tudja, hogy mire is gondolunk. A következő generáció helyben tartása kiemelten fontos a falu életében. Ezért egy BMX pálya, és a kisebb korosztály mozgási lehetőségeinek bővítése érdekében egy kis egyensúlyozó kalandkert és játszótér került kialakításra közvetlenül a tölgyfa mellé. A rendezvények, események alkalmával ez nagyban segíti a családokat, hogy hosszabb időt tudjanak a fa árnyékában tölteni a családdal, gyerekekkel együtt. A tölgyfa alatti tér és a kiállítóközpont remek alkotói hangulattal rendelkezik. Többek között kalligráfusoknak, grafikusoknak, festőknek és nyomdászoknak biztosítunk helyszínt egy-egy hét erejéig. Ihletet meríthetnek a borvidék szépségéből, dűlőiből és kultúrájából. Az alkotásokból természetesen kiállítás is nyílik a tölgyfa alatti kiállítóteremben. A fa szépsége minden évszakban elbűvöli a fotósokat, a helyiek és a környéken élők is szívesen választják életük fontos eseményeinek megtartására és megörökítésének helyszínéül a tölgyfát és környezetét. Az itt megrendezett eseményeknek küldetése, tartalma van. Az egy-egy napos örömködés és nagy fesztiválok mellett mintegy szimbólumává vált a helyben tenni akaró közösségnek. Szimbolizálja az egymásra figyelést, a közösségben való létet, összefogást, elszántságot és a következő generáció röghöz kötését is.

Teljes történet ▸

1929. 10.06-án lett ültetve, az akkori Schader iskola udvarán, Schader Ede vezetésével.
"Emlékfa

Teljes történet ▸

A Szmrecsányi Lajos Érsekkert területén található platánfa megjelenésével és méretével a kert kiemelkedő egyede.
A fa sok történelmi esemény tanúja volt. Az egri szájhagyomány szerint a kápolnai csata előtt 1849-ben haditanácsot tartottak Egerben Dembinszky Henrik, Görgei Artúr, Klapka György és Kossuth Lajos részvételével, akik a platánfa mellett elhaladva megpihentek az árnyat adó lombok alatt. A szájhagyomány valódiságára nincs bizonyíték, de az tény, hogy a fővezér, Dembinszky Henrik éppen Görgei Artúrral ebédelt Egerben, amikor az első agyúszót meghallották. Azonnal kocsira ültek és Kápolnára siettek.
Az érsekkerti platán ültetésének pontos időpontja nem ismert. Az európai kertépítészet történetében külön korszakot neveztek el a platánokról. Nagy valószínűséggel az érsekkerti platán is ebben a korszakban került a kertbe. A fát 1978-ban védetté nyilvánították dekoratív megjelenése és 100 évnél idősebb kora miatt. 1994-ben az egész Érsekkert helyi védelem alá került. Jelenleg a fa megjelenésével, méretével tekintélyt parancsoló, központi szerepet tölt be a kert növényállományában. Sokak által kedvelt fa, rengetegen látogatják, találkozási pont fiataloknak, időseknek, barátoknak, szerelmeseknek egyaránt.

Teljes történet ▸

A Községünk ékessége egy nagyon régi.
Vadkörte fa
Ami a falu legidősebb lakója szerint a kislány korában is hatalmas terebélyes tekintélyt parancsoló nagyságú volt!
Erdész barátaim nem tudták a korát meghatározni mert szerintük is szinte lehetetlen meghatározni a pontos számot megmondani de véleményük szerint legalább 400 éves is lehet, a kör gyűrűk estleges megfúrása is nagyon nehézzé tennék a kormeghatározását mert az,
sajnos roncsolással is járna, és az öreg fában sajnálatosan fajtájától és korától függve vissza fordíthatatlan károkat okozhatna, amit semmi képen nem szeretnénk!
Ebből kifolyólag csak kör átméreti adatokat valamint remek fotót tudok társítani a nevezéshez! És természetesen a SZERETETET amit a fa lelke felé tudunk itt küldeni!
Tövénél a méret: 376 cm
Törzsénél 130 cm-nél a méret: 341 cm
Lombkorona induláskor a mért átmérő: 372 cm
Szerettem volna virágzáskor fényképeztetni de sajnos az idő járás ezt az idei év nem tette lehetővé!
Természetesen a képeken látható pihenő alatt bárki relaxálhat a megnyugvás és baráti beszélgetés ellazulás érdekében.Ennek érdekében pihenő padok is készültek közadakozásból!
Ligetfalva a nevét az 50-es években kapta addig Németfalu volt a Község neve da gyönyörű ligetek miatt amik településünkön találhatók, a lakók kérésére Ligetfalvára módosult és azóta büszkén viseljük a szeretett településünk nevét! Természetesen szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt Zala Vármegye egyik legszebb, ha nem a legszebb településén!
Baráti szívélyes üdvözlettel Ligetfalva lakói!

Teljes történet ▸

Lepsény legősibb fája
Az emberiség történetében a fa mindig is fontos szerepet játszott. Nemcsak anyagi hanem szellemi és érzelmi szükségletet is kielégít. Árnyékot adó, megnyugtató és inspiráló jelenlétével mindig is központi szerepet játszott az emberek életében.
Településünk legöregebb fája olyan jelentőségű és tiszteletet parancsoló, hogy nemcsak a természet szépségét és erejét képviseli, hanem a helyi közösség történelmét és identitását is hordozza. Az öreg fa hatalmas ágai alatt több generáció nőtt fel, és tanúja volt a település fejlődésének és változásainak. Az ilyen fák megőrzése és tisztelete nemcsak a biológiai sokféleség szempontjából fontos, hanem a kulturális és társadalmi örökség megőrzése szempontjából is.
A facsemetét 1851-ben ültették el a Nádasdy-kúria mellett kialakított kis botanikus kertben. A kocsányos tölgy azóta is az épület déli sarkánál áll. Korabeli források „Szép Ilonka fának” is nevezik.
1948. július 1-jén a kúria épületében megnyílt a település óvodája. Így a tölgyfa sok-sok kisgyerek életének részévé vált. Örömmel másztak fára a kicsik és egy-egy ág hintaként is bevált. Nyáron a nap nagy részét a nagy fa árnyékában töltötték, ahol babaház is épült. A segítségével megismerték a növények fejlődését, madarak, bogarak, rovarok életét. Télen gyönyörködhettek a havas fa szépségében.
Az óvoda 1981-ben új épületbe költözött és a Nádasdy-kúria azóta lakatlan. Az épület felújítása megkezdődött, ám több mint tíz éve a munkálatok leálltak és jelenleg a terület gondozatlan.
Mi az oka, hogy természettudományi szakköri csoportunk jelöli az év fája versenybe a lepsényi kocsányos tölgyet? Elkötelezettek vagyunk a természeti kincsek, az erdők, az őshonos növényfajok megóvása mellett. A fa közelében egy szabadidős park kialakítását tervezi az önkormányzat és szeretnénk felhívni a falu minden lakosának figyelmét, hogy a közelben milyen érték rejlik. Az ősi fa jelentőségére, történelme okot ad közvetlen környezetének rendbe tételére és gondozására. A tölgy friss levegőt és természeti élményt nyújt a közösségnek. Meg kell tanulnunk rácsodálkozni a fa szépséges lombkoronájára, a kéreg mintázatára és a levelek között szálló madarak dalára. Szakköri csoportunk ígéretet tesz a fa védelmére, gondozására, múltja miatt szeretnénk megismertetni szélesebb körben is Lepsény legősibb kocsányos tölgyét.

Teljes történet ▸

A település életében a platánfa az élni akarás, a megújulás, a túlélés jelképévé vált. A fát Hellebronth Géza ültette a kastélyt körülvevő arborétumszerű parkba délszaki fügebokrokkal és havasi gyalogfenyőkkel együtt. Hermann Ottó néprajzkutató 1889-ben megjelent írásában is említés tesz a különleges növényekkel beültetett kastélyparkról. A régi katonai térképeken tájékozódási pontként is megjelent. A kastély és a hozzátartozó park 1945 után a község tulajdonába került és gyakorlatilag egy-két nagyobb fa, facsoporton kívül mindent kivágtak, kiirtottak. A platán fát néhány tölgy, vadnarancs és hárs társaságában meghagyták. A terület a községi rendezvények helyszínévé vált, itt rendezték a majálisokat, a sportprogramokat, az iskolai ünnepségeket, szüreti mulatságokat. A település fiataljainak rendszeres találkozóhelye lett a platánfa környéke. Kevés gondot fordítottak rá, vandálok több alkalommal levagdalták a vastagabb ágakat, 2 alkalommal villámcsapás érte. A második villámcsapáskor a fa közepe súlyosan megégett, alig maradt épp része. A fa azonban élni akart és a település lakóinak legnagyobb örömére fokozatosan minden tavasszal kihajtott. Sajnos felelőtlen fiatalok heccből pár évvel ezelőtt tüzet raktak a fa villámcsapástól megsérült részénél, aminek következtében még nagyobb lett a közepében keletkezett odú szerű rész. A fa környékét ma már rendszeresen gondozza az Önkormányzat. A helyi óvoda a Platánfa nevet viseli. Környezetét rendszeresen karbantartják, az iskola gondozott szabadtéri sportpályája veszi körül.

Teljes történet ▸

Csikvánd Megbecsült Kocsányos Tölgyfája

Teljes történet ▸

Korona lombtömege: 112,5 köbméter, ebből számított aktuális pénzérték:942975Ft, egyedi értékszorzóval korrigált érték:1 131570Ft. A fa különleges eszmei értéket képvisel. A 2003-ban megalakult dunaújvárosi Cimbora klub kis közössége ültette 2004-ben a József Attila Könyvtár előtt lévő parkba, amely jelképezi az összetartozást, és a közös ültetés még jobban megerősítette ezt az érzést.

Teljes történet ▸