A kápolna őrzője

A fa/facsoport története

A gerlai kastélyt gróf Wenckheim Károly építette családja számára. A kastély részeként a kápolna, 1869-re készült el. Az épületet körülölelő parkot ezután kezdték kialakítani. Jellegét tekintve angolkert volt, néhol barokkos elemekkel, mára azonban csak a tájképi jellege maradt meg. Az épület fénykora az 1900-as évek elejére tehető, ekkor Károly gróf fia, Géza, majd az ő fia, Jenő igazgatta a birtokot. Ebben az időben még a park mérete is többszöröse volt a mainak, jelenleg kb 2,2ha. 1944-ben a grófi családnak menekülnie kellett, egy időre a kastély is üresen maradt, ezután az 1980-as évekig általános iskola működött benne. Az iskola kiköltözése után a kápolnát még hosszú ideig használták. Mérete miatt inkább kistemplomnak mondható, 14 méter hosszú és 6 méter széles egyhajós épület. Tornya 15 méter magas, benne 40 cm átmérőjű harang van. A helybéliek elbeszélése szerint egy orosz katona lövöldözésének nyoma látható a harangon. A kápolna bejárata a belső udvarra nyílik. Lépcsője vörösmárvány. Ajtajának faragásán és kilincsén egyaránt megjelennek a kastélyra jellemző tölgyfalevél motívumok.

1989-ben a parkot természetvédelmi területté nyilvánították, de addigra sajnos már több értékes fát kivágtak. A kastélykert összes fája védelem alá került, ez a tölgy egyedileg is védett és szerepel az országos famatuzsálemek listáján is. Sajnos jelenleg nagyon elhanyagolt állapotban van az épület és a park ezen része, valamint a versenybe nevezett kedvencünk. A gerlai Szeplőtelen Fogantatás kápolna őrzője egy őshonos kocsányos tölgy. Kora 200évnél is több, valószínűleg már itt állt akkor is, mikor a kastélyt és a kápolnát építették. Mondhatni, hogy az épület állapotával együtt romlott az „őrfánk” egészségi állapota is. Kis gyermekként minden nagyobbnak tűnik, de ez a fa mai, felnőtt szemmel is hatalmas.
A helyieknek sok emléke kötődik hozzá. Tanórák közötti szünetekben és délutánonként sokat játszottunk, kergetőztünk, pihentünk alatta, ősszel nagy élmény volt az avarban játszani. Gyerekként gyűjtöttük, megfigyeltük a szarvasbogarakat, makkjaival, gubacsával háborút vívtunk. Hűs árnyékában érdekes környezet órákon vettünk részt. Mennyi, de mennyi falunapnak, ballagásnak volt tanúja. Az iskolabúcsúztatók mellett sok helyi szerelmespár esküvőjét is őrizte. Lombkoronája kedvenc pihenőhelye a helyi gólyapárnak.
Érdekességképp egy leírásból azt tudhatjuk meg, hogy Erkel Ferenc, egyik látogatása alkalmával, a park fái alatt szerezte a Bánk Bán egy részének zenéjét.
Egy másik érdekesség, hogy a híres írónő, Bauer Barbara, A leggazdagabb árva című könyvében is tesz említést az öreg tölgyekről, a jelöltünkről és társairól, a labirintusról, a kastélykertről, ami már a grófi időkben is gyönyörű lehetett.
Szomorú, hogy egy ilyen fa, ami túlélt több viharos korszakot, a terület lezárása óta nem kap segítséget, haldoklik… Legutolsó kezelése talán a 2000-es évek körül volt, akkor átesett egy csonkoláson, de állapota ismét romlik. Sajnos a lombkorona mérete már csak fele a réginek, de a fa élni akar! Minden lombfakadáskor félve figyeljük, hogy vajon kihajt-e. És igen! A kedvencünk küzd! Örömünkre idén tavasszal is kihajtott!
Ez a fa egy hős, régóta küzd egyedül, gondozás nélkül az idővel, az életért.
Nagyon féltjük, jelenleg egy gondozatlan magánterületen van (több társával együtt), és szeretnénk ezen fórum segítségével is egy kicsit ráirányítani a figyelmet, mert állapotának romlása miatt már voltak a kivágási szándékra utaló megjegyzések.
Elkeserítő látni, hogy az egykoron gyönyörű, bárki számára látogatható zöld terület, most az enyészeté.
Sajnos a mai helybéli iskolások így nem tudják meg, hogy milyen élmény egy ilyen természeti környezetben iskolába járni.

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
5623. Békéscsaba, Gerla, Wenckheim Károly tér, a kastély belső udvara
Faj: 
Quercus robur
Kora: 
230
Magassága: 
35m
Törzskerület: 
5m