Balkányi mamut – másfél évszázad tanúja

A fa/facsoport története

Kisvárosunk, Balkány hatalmas fája egy óriás mamutfenyő, ami a Csiffytanyán, a település 24 „élő” tanyái egyikén vigyázza az itt élők dolgos mindennapjait. Ismereteink szerint hazánk legöregebb mamutfenyői közé tartozik, ami nem közparkban vagy botanikus kertben, hanem közterületen található. A fa a város nevezetes büszkesége és helyszíne.Természeti különlegessége okán pedig kedvelt kirándulóhelye, hiszen a tájidegen hatalmas óriás egymaga uralja a síkságból kiemelkedő nyírségi homokdombot. Monumentális megjelenése rendíthetetlen nyugalmat és bölcsességet áraszt mindazokra, akik hozzá ellátogatnak, és lombja alatt megpihennek.

Talán ez is közrejátszott abban, hogy 2009. június 20. óta a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület, az Egyesült Államokból útjára indult szabadidős és természetbarát hobbi hivatalos képviselője is felfigyelt a fa érdekességére, és szerepet szánt neki a geocashing játékosok életében.Ennek érdekében a fa közelében elhelyeztek egy jól lezárt ládikát, és egy erre alkalmas GPS- készülékkel a megfelelő módon rögzítették a rejtekhely (ez a "cache") pontos koordinátáit. Az interneten elérhető adatok alapján ezt a geoládát kell a játékosoknak megtalálniuk, majd igazolniuk a megtalálás tényét. A hat év alatt – ezzel a szándékkal – közel százan keresték már fel a nagy fenyőt az ország különböző tájairól, s vitték hírét Balkány faóriásának.
A fa egykoron a Jármy-kastélydíszkertjében állt, valószínűleg az 1860-as években ültette a balkányi Finta József. Az impozáns park fái közül egyedüliként élte túl a másfél évszázad küzdelmeit.A tiszteletet parancsoló fenyőmatuzsálemet 1968-ban villámcsapás érte, melynek következtében kettéhasadt és elvesztette koronája felét. Ekkor a hajdani lakosok közös munkával fogtak hozzá a gyógyításához. Fontosnak tartották megmenteni azt, ami mindig is többet jelentett számukra, mint csupán egy magas fa. Múltuk őrzőjeként tisztelték, jövőbe vetett hitüket ez a fa táplálta. A megcsonkult fenyő kettévált törzsét vaspántokkal kapcsolták össze, mert bíztak a fa életerejében. És a fa élni akart! Sérülése ellenére gyönyörűen növekedett, és két vezérhajtásából új koronát épített magának. A gondos balkányi utókor azóta már új abroncsokkal látta el, hogy szépsége és nagysága kiteljesedhessen, s ezzel példát nyújthasson a jelenkorban élőknek az újrakezdésre és a nehézségek leküzdésére.
A 160 méteres Gyűrűs-hegyen álló mamutfenyő közelében, annak árnyékában nyugszanak a hajdani birtokosok, síremléküket e csodálatos óriás strázsa oltalmazza.
A fa életének több mint 150 éve alatt megélt jót és rosszat. Csendes szemlélője volt a kiegyezésnek,örülhetett a boldog békeidőknek, láthatta az itt élő Gencsy Bélát automobilján. Tanúja volt az I. és a II. világégésnek, büszkén ünnepelhette Balkány 2004-es várossá avatását, majd ellenállt a 2010. június 14-ei orkán pusztító erejének.
A futóhomokon növekedő fa, a mi fánk – dacolva azóta is a kedvezőtlen természeti adottságokkal –, így vált és válik generációk szimbólumává. Így magasztosul azóta is minden itt élő számára az élni akarás jelképévé.
A fát 1989-ben a Természetvédelmi Hivatal nyilvánította védetté.

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Szélesség N 47° 43,233' Hosszúság E 21° 48,193', Csiffytanya
Faj: 
Óriás mamutfenyő
Kora: 
150
Magassága: 
28
Törzskerület: 
585