CEGLÉD LEGSZERENCSÉBB FÁJA – EGY PLATANUS x HYBRIDA
A fák korát és termetét számos tényező együttese határozza meg, de a matuzsálemi korú fa eszmei értékét az egyed egészségi állapota is befolyásolja. A településföldrajz, botanika, kertészet és erdészet területén dolgozó szakemberek ugyanúgy jól ismerik azokat a meghatározó tényezőket, amelyek a lehetőségét vagy korlátját jelentik valamely egyed magas életkorának vagy termetének. A teljesség igénye nélkül – elsősorban az országban található „vén gyümölcsfák és cserjék” kutatásaiban szerzett tapasztalatokat használtuk fel a mostani vizsgálatokban.
Nem mindegy, hogy egy növényegyed (fa, fácska, cserje, félcserje) hol található (város, község, házcsoport, park, liget, erdő stb.) és milyen fajról (egészen más életkori kilátásai vannak a kocsányos tölgynek, a szelídgesztenyének vagy a tatárjuharnak vagy veresgyűrű somnak) van szó.
Egy város, mint településforma idős fáinak problémái egészen speciálisak, ugyanis az ott élők „viszonya” az élő növényekhez, fákhoz vagy a településfejlődés problémáinak kezelésében vállalt szerepük, továbbá bizonyos irányelvek (fa megőrzése vagy útépítés és épület elsőbbsége), az emberek életvitele nagyban meghatározók.
A városi miliő minden parktechnikai gondoskodás és faápolási gyakorlat dacára – az élő növényzetnek kultúrsivatag: beton, aszfalt, földbeli vezetékek, vagy vasúti pálya is befolyásolhatja a fák termetét, egészségi állapotát és végső soron az életkorát.
Cegléd múltját, urbanizációját, növényzetét vizsgálva (régi katonai térképek, várostérképek, írott források, majd a postai levelező lapok, és a fotók gazdag dokumentációja sajátos információkhoz juttatja a természetvédelmi botanikában dolgozó szakembereket.
Az elmúlt 150-200 évben számtalan zöld kárt okoztak a meggondolatlan és egyoldalú döntések.
A Cegléden élők rendszerint ilyenkor szóba hozzák a Külső-Rákóczi út hárs alléját, de sokáig bizonytalanság mutatkozott viszont a (megőrizni/kivágni az ostorfákat) a Belső-Rákóczi út esetében. Sokszor egy-egy koros fa azért válik a fűrész áldozatává, mert kellően hatásos érv nem állt a „megtartás” mellett. A Szent Imre herceg utcán az idős tölgyfa „volt annyira erős”, hogy a tízemeletes ház felépítésének nem vált áldozatává. Viszont a három legöregebb platánfa egyike – a másik kettővel foglalkozunk – a Rákóczi úton (pedig térképészeti pont is volt) kivágásra került az Aranyudvar építésekor.
Cegléd jelenleg 38 ezer lakosú város Dél-Pest megyében. A Vasútállomás területe és zöld anyaga kiemelkedő értéket képvisel (vö. Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében 1992. című könyvben írottakkal). Többek között a MÁV szakaszfőnöksége és a fejlesztési munkálatok helyes szervezése folytán a vasúti Kisposta előtti platán és a gyalogos felüljárónál található egyed figyelmet érdekel.
Az utóbbi hibrid platán a legöregebb és legnagyobb fa is ma Cegléd közigazgatási területén belül! A platánfa megmaradását a mai napig a szerencsés véletlenek sora kíséri: a kiegyezés táján ültetett vasúti emlékfa túlélte az indóház lebontását (1882) és az új állomásépület megépítését (1907), az 1944. augusztus 29-i bombázást (pedig kb. 50 m-re kapott telitalálatot a „légó” pince), a II. világháború utáni pályarekonstrukciós munkálatokat (1950-től többször), a vasút villamosítását (1968), az alsó ágak levágását (1967-1971), a már említett gyalogos felüljáró építését (1968 körüli időszak) és megmaradt sértetlenül az EU-s projektből végzett átépítések (2006-2008) után is. A fa kellőképp rászolgált a SZERENCSÉS jelzőre… Mára ugyanúgy kedvence a ceglédieknek és az átutazóknak, mint a két magnólia, melyek akár egy másik történet anyagát szolgáltathatnák.
A kérdéses fa legfőbb adatai a következők. Körmérete (emberi) derékmagasságban: 570 cm, magassága: kb. 28 m, s lombkorona átmérője: kb. 185 cm; életkora: 140-150 év. Körméret alapján a hazai legnagyobb platánfák sorában (Pápa, Szabadbattyán és Peresznye) elhelyezve – a „középkorúak” közé tartozik, de neves (mára klasszikusnak számító) botanikusok (Soó R., Pénzes A., Boros Á., Kárpáti Z., Jeanplong J., Kovács M. stb.) véleményét idézve, a hibrid platánok közül azok, amelyekben a keleti platán biológiai és morfológiai sajátságait mutatják, nagyobb életkorúak. A hazai „élenjáró” matuzsálemi platán egyedek kéregmintázata (és taxonomiai jellege) is alátámasztja ennek az álláspontnak a helyességét.
A MÁV Vasútállomás jelenlegi vezetése is gondos gazda módjára, védi és gondozza a város legidősebb fáját, ugyanígy a másik és fiatalabb egyedet is, amelynek azonban a hajtásrendszere épebb (ti. megmaradhattak az alsó ágai), az időnként jelentkező aknázómoly-fertőzés viszonylag kisebb kárt idéz elő rajtuk.
Cegléd, 2011. június 14.
(Surányi Dezső)
történet-ökológus, botanikus
Melléklet: régi képek a Ceglédi Állomásról és a matuzsálemi korú fa jelen állapotáról
Képek jegyzéke:
1. kép Platánfánk az indóház mellett
2. kép Már nagyobb lett
3. kép Pfaff tervezte épületnél is megkímélték
4. kép A fától 50 méterre bomba hullott… 1944. augusztus 29.)
5. kép A fa töve 650 cm körmérettel
6. kép Ágtorka 4-5 m magasan
7. kép Dús lombozata
8. kép Egészséges hajtások (2011. június 12.)
