A fehér nyár egy vegyes facsoport (egybibés galagonya, szürke nyár, akác, puszta szil, orgona, fekete bodza) sarkán, két dűlő (szekér) út kereszteződésében áll. A honvédség katonai térképészeti pontként is számon tartja. Közelében halad (tőle egy dűlőúttal délebbre) az Alföldi Kék Túra Bordány-Zsombó-Szatymaz szakasza. A hajdani tanyatelek egykor egy tanyasor részeként választotta el a dorozsmai és szeged-felső tanyai pusztákat egymástól. A tanyasor feladata volt, hogy megakadályozza a szegedi pusztákon legeltetőknek, hogy állataik átbitangoljanak a dorozsmai határba. Az ültetett fehér nyár, mint telek-, mesgye- és határ jelzőként is működött, akkor bevált szokást követve a tájon. A terület tulajdonosa néhai Király János módos gazda volt. Fia, ifjabb Király János fogatával gyakran feltűnt az akkori dorozsmához tartozó tanyavilág jelesebb rendezvényein és ritka számba menő foto masnijával örökítette meg azokat. (A fotókból a helyi művelődési hát folyosóján is közzé tett egyesületünk néhányat.) A fehér nyár a környező, főleg sarjadékaiból álló erdőben az óta is dacol az időjárás szeszélyeivel. Veszélyeztetettsége főleg abban áll, hogy az elmúlt viharok sok vastagabb ágát törték. E sebek kezeletlenek. Ezen túl a területet sújtó csökkenő talajvízszint sem kedvez annak, hogy még számos esztendőkön át csodálhassuk.
