Enying egyik büszkesége az uradalmi kastély melletti angolkert, amit a helyiek „Czifra-kertként” emlegetnek. Itt találhatóak azok a tölgyfák, amelyek az év fája díjra jelölnénk.
Az Enyingi uradalom központja, a földbirtokosi hatalom helyi jelképe az enyingi Batthyány, majd Draskovics, később Csekonics kastély és környéke.
Ennek rendezése a Fő utcai szabályozással (1810) kezdődött, sok mindenre kiterjedt, de nagyobb figyelmet csak az 1820-as évektől kapott. Ebben bizonyára közrejátszott a kastély bővítése, berendezése, és ezt követően a kastélypark kialakítása. Az utcaszélesítések, a házak építési vonalának meghatározása, a szabályozott telekosztások mellett ez is nagyon fontos, látványos és máig ható arculatformáló tevékenység volt. Ezt a folyamatot egészítette ki a kastélykert, a „Czifra-kert” létesítése. Területe kereken 100 hold, magában foglalta a Csíkgát patak egy szakaszát, melyen 5 fahíd kötötte össze a sétányokat. A patak mesterséges tóvá dagadt, benne mesterséges sziget készült. A kastélypark egészen a Tolvajlápi-tóig nyúlt el.
Az uradalom legnevesebb uradalmi kertésze Glocker Károly volt, a fásítási program az nevéhez fűződik. Az Ő keze munkáját dicséri a Czifra-kert és az uradalmi szőlő melletti „urak szőlője”, 12 holdas gyümölcsös. A gyümölcsfa nemesítés hosszadalmas munkáját már Entz Ferenc elkezdte, mint uradalmi orvos. Az 1850-es és 60-as években minden pusztán faiskolákat alakítottak ki, a négy pusztai iskola melletti gyümölcsfaiskolákban pedig a gyerekeket a gyakorlati tennivalókra is kioktatták. Nemcsak a gyümölcsfákra fordítottak azonban nagy gondot, az „aléfák” és bokrok csemetéinek neveléséről a puszták, az erdei fák magról való vetéséről pedig az erdészeti faiskolák gondoskodtak.
A parkot később kő- és téglakerítéssel vették körül, mely az 1970-es években végleg eltűnt, s a növényzete is csak nyomokban maradt meg.
Az idők során mára a kastélykert jelentősen átalakult, több oda nem illő építmény került elhelyezésre - víztorony, hőközpont kéménye, vakcinaközpont, a kert határait körülvevő lakótelkes illetve tömbtelkes beépítés. Itt épül meg a városi uszoda építménye is. A park azonban továbbra is pázsitjával, árnyat adó, fenti tölgyfáival a gyermekek kedvenc játszóhelye.
Napjainkban a park és környéke jelentős változáson megy keresztül. Zöld város program keretén belül a Cinca völgyének természeti rehabilitációja, annak szabadidős és turisztikai hasznosításával, az egykori tavak rekonstruálása, a vizes élőhelyek rehabilitálása, és ezek bejárhatóságának biztosítása biciklivel, gyalog és lóval, bejárható tanösvények – rekreációs utak valósulnak meg. Petőfi park (a Cifra –kert, mai neve) rehabilitálása és fejlesztése, sportközpont és turisztikai relevanciával bíró park kialakítása is a program része.
A II. világháború előtt és alatt a kastély és környéke a Csekonics család tulajdonában volt, akik a legenda szerint svéd nagykövetség munkatársait is rendszeresen fogadták. Igy Raul Wallenberg is járt a fák alatt. A háború alatt Szentgyörgyi Albert (mellszobra a kastély előtt található) volt vendége hónapokig a kastélynak, így ő is hűsölhetett e gyönyörű fák árnyéka alatt.
