Ne bántsd a fát, hisz ő is érez. Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Benedek Elek
Mi a budaörsi kertbarátok egy 135 éves vadgesztenyefát szeretnénk a HŐS FA címre jelölni. Terebélyes lombkoronájával vonzó látvány az állomáson. A kora miatt valóságos tudásfa. Sok mindent „látott” – ha beszélni tudna arról a megélt 135 évről! Ott áll a vele egyidős állomásépület mellett. Valamikor párja is volt, de az már kipusztult. Száznál is többször szendergett téli álomba, és ugyanennyi alkalommal ébredt, ha eljött a kikelet. Gyökerei ennyi év alatt jó mélyre fúródtak, a hidrotropizmus szabályai szerint vizet kutatva. Már nem fél az aszályos nyaraktól. Amikor virágba borul, a vonatról leszálló utasok megcsodálják, olyan mint egy nagy virágcsokor! Most a legszebb, hófehér virágaival. Ma készítettem róla a képeket.
1914 júliusában kitört a háború, általános mozgósítás, a gesztenyefánk hallotta, a katonák búcsúzását szeretteiktől de akkor még alig érte el a három métert. Azt látta, hogy férfiak szállnak fel a vagonokba, faládákkal. Kisírt szemű asszonyok integetnek utánuk. 1924-ben olyan vihar csapott le a környékre, hogy majd derékba törte a büszke gesztenyefát. Ilyen sem előtte, sem azóta nem történt vele.
Eltelt több mint 120 év, mikor ismét veszélybe került e koros fa élete. Magas feszültségű vezetéket húztak keresztül rajta, mely az állomás épületét hivatott kiszolgálni. Ágait megcsonkították. A fejlődés megállíthatatlan, ezért útban van hatalmas koronája. Évente harcolunk az életéért. Kártevők elleni védelmet kap a helyi település gazdálkodástól. Egészséges, évgyűrűit növeszti kitartóan. Szeretnénk, ha unokáink is átölelhetnék a törzsét és fényes, barna termésével még sokáig játszhatnának.
