Az Öreg-hegy cseresznyéje, Sóskút
Egy körülkerített kertben él, rejtve a tekintetek elől. Mégis szabadon merít abból a földből, ahol Árpád, seregével együtt megpihent; s ahol fekete kerámiát és törökkori cseréppipát rejt a talaj.
Az a föld az otthona, amiért imát rebegtek a Margit-sziget apácái, mikor örökségül kapták. Később kincstárnokok számolták jussait... Közelében ma Habsburgok lovagolnak el, s átkelhet a rómaiak rakta kőhídon, aki a pipacsos útra rátalál.
E kert fája közel nyolcvan éve merít ebből a földből, törzse vén, ugyanakkor feltörekvő karjai ifjan virágoznak. E táj köves földje útnak eresztette a Lánchíd oroszlánjait, és számtalan népet hagyott meggyökerezni: a magyar, római, török, szlovák, cseh, olasz, német, szerb, héber utódotokat. E fával, így lett teljes Európa. Csodálatos, ahogy a nemzetek nyelve együtt őrzi meg nevét: cseresznye (H); čerešña (SL); czerešnia (PL); cireasã (RO, MD); trešnja (SRB, HR); trešnė (CZ); cereza (E); cereja (P); čereša (BG); vishnjë, qershi (MNE, AL); cerasus (latin); ciliegie (I); čerizo (eszperanto); cherry (GB); cerise (B,F); "cseresznja" (RUS, UA); kiraz (TR); "kerási" (GR); vyšnia (LV); kirsis (LT); kirss (EST); cerasus, kirsikka (FIN); Kirsch (D, A, CH); Kers (NL); körsbär (S); Kirsebær (DK, N).
Láthatjuk amint egy fa nyelvészeti szereppel rendelkezik, élettetre pedig történelmi hely. Azonban Radó D. (1981): "Fák a betonrengetegben"
című könyvéből környezetre gyakorolt hatása is kiderül. A fa, mint oxigénforrás (30 éves fa/200 kg O2/ év) és pormegkötő (több 100 kg por/év). Klímatikus és zajvédelmi szereplő. Rázkódás, rezgés mérséklő. Légnedvesség növelő. Hőmérséklet és hősugárzás csökkentő. Esztétikai szépség. Továbbá madárvédő, mellyel környezete növényvédelmét is elősegíti. Más fajok megtelepedését és a talajéletet jótékonyan befolyásolja. Humuszképző. Méhlegelő. Játszótér és kilátótorony. Rovarmenedék. Élelem, tűzifa, építőanyag. Biológiai megfigyelőhely és útjelző.
