A kocsányos tölgy (Quercus robur) csemete a Hévízi-tó partján a magyar balneoterápa hazájában lelt bölcsőre napjainkban.
A Hévízi-tó Európa egyetlen tőzegmedrű biológialig aktív melegvízű termáltava. Egyedülálló gyógyító csoda, s mint, ahogy az a csodákkal lenni szokott, keletkezését is egy legenda övezi.
Valamikor egy keresztény dajka Szűz Máriához imádkozott, hogy a rábízott lebénult gyermeket gyógyítsa meg. A Szent Szűznél a könyörgés meghallgatásra talált, és a mélyből forrást fakasztott. A feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszapjától az addig beteges, csenevész gyermek nem csak felgyógyult, de daliás ifjúvá cseperedett, aki Flavius Theodosius néven vált kelet-római császárrá.
A legenda megmaradt és vele együtt a víz gyógyító ereje is. Hévízt és a Tófürdőt évente több millió gyógyulni és pihenni vágyó ember látogatja. A gyógytavat körülvevő véderdő nélkülözhetetlen szerepet tölt be úgy a tó védelmében, sajátos mikroklímájában, mint az ide látogatók rekreációjában. Ennek köszönhetően Hévízen nem mindennapi kapcsolat alakult ki ember és környezete között. Most már ez a fa is részese ennek a különleges miliőnek.
Táplálja ezt a csemetét az a víz, mely hosszú idő óta sok millió embernek jelentett és fog jelenteni gyógyulást a jövőben. Példázza, sötét kérge a gyógyító iszapot s karéjos levele a fodrozódó gyógyvíz folyamatos mozgását.
Legyen ez a tölgyfa (mint a magyarság fája) mindenki számára a hosszú egészséges élet jelképe és nemzeti kincsünk a gyógyító termálvíz szimbóluma.
