A jelölt platánfa nehezen fényképezhető jó szögben, szemközti oldalról gondozatlan telek és egyéb fák veszik körül. Mivel a fa az út mellett közvetlenül található, a törzse és lombkoronája alatt szinte teljesen be lett betonozva a talaj, kevés esővíz éri a fa gyökereit. De a fa gyönyörűen él, és rengeteg levelet, termést is hoz, sok levelet hullat; évente 15 -20 újrahasznosított nylon zsáknyi levelet lehet összegyűjteni a késő őszi napokon. Még a téli időszakban is kimagaslik a többi fa közül, a református templomtorony a lakóépületek 3. emeletéről szinte egy szintben látható. Kőbánya városközponttól 5-600 méterre a Vaspálya utcáról a legegyszerűbb a helyszín megközelítése. Bárki, bármikor megtekintheti a fát; nem igényel előzetes bejelentést a látogatás.
A platánfa a korabeli Kőbányán egy 1950-es évek után épült feldolgozó üzemen kívül lett ültetve, ahol a kisiparos vállalkozók már 20-30 évvel korábban saját házaikat felépítették. Egy ilyen ház pincével és egy-kettő lakással ellátott épületet jelentett. Jobb módú kisiparosok vettek telken a kerület, Óhegy ezen részén. A Kelemen utca 5. számtól felfelé még megtalálható néhány tucat ekkor épült magánház. Egy-kettő hasonló korú és magasságú fa még előfordul a jelölt fa közelében, 120-150 méterre a közterületen található fától, magán kertben, magán telkeken belül (pl.: X. Kelemen u.7-25). Azok a fák szintén jól érzik magukat a többnyire homokos, kissé agyagos talajon, bár nincsenek kitéve környezeti veszélynek. Rengeteg madár csicsergését lehet hallani, ha a figyelmes hallgató türelmes és személy gépjárművek sem közlekednek, főként vasárnapokon. A fakopácsot is észre lehet venni, eleséget szokott keresni a fában, fészkelő madarat nem figyeltem meg, elképzelhető hogy ők is a fa lombkoronájában élnek. A hirtelen leszakadó ég, zivatar után az esővíz szinte patakként fut le az úttest szélein keresve a csatornarácsokat, hogy elnyelje az égi áldást. A felettünk tündöklő ég színe ekkor a fehér, világoskék és királykék árnyalatok között tündököl, néha a kisütő napfény szivárványt varázsol az égre, dupla félkörívet rajzol az iparkerületként ismert Kőbánya fölé. Az 1990-es évek elejéig-közepéig jól működő üzem szép lassan bezárt, eladták egy indiai vállalkozónak, aki a még működő gépeket elszállította Indiába. (Az 1960-as, 70-es években több busz is szállította a dolgozókat, az alumínium feldolgozóba, ahol sok fiatal nő is dolgozott hétfőtől-péntekig, majd ők hétvégén hazautaztak.) A 2004-2009. évek között napi szinten több kamion is megfordult a régi üzem területén, ma már ez a tehergépjármű mozgás igen ritka esemény. A sok ezer négyzetméteres telken belül az épületek többsége azóta üresen áll, néhány éve a volt gyár egy része könyvkiadó raktáraként funkcionál, más része átmeneti szállóként üzemel.
