Bp. Főváros XIII.ker. Önkormányzat Egyesített Óvoda Angyalkert Tagóvodája, 1134 Bp. Angyalföldi út 1.

A fa/facsoport története

Egy gesztenyefa története

Egyszer régen, nagyon régen, a 13. kerület közepében, a múlt század elejében épült egy szép óvoda.
Fali közt kicsi lábak, évek óta ki-bejárnak, sok élet és történet kezdődött az ódon épület falai közt.
Százhúsz év alatt nótaszó és sok kacaj hallatszott a fák alatt.

Itt születtem meg én, a kopár udvar közepén.
Kicsit féltem, mikor vékonyka ágaim a szél hajlítgatta, de a kicsi kezek és lábak féltőn reám vigyáztak.
Ekkor úgy éreztem, hazaértem, ez lesz az én hazám, míg csak élek.

Együtt nőttem, növekedtem eleinte a gyerekekkel, örültem, mikor nézegettek, méricskéltek: ki a magasabb, kinek vastagabbak a karjai, ágai.
De a gyerekek gyorsabban nőttek.
Szívrepesve hallgattam, amikor körém álltak, körbe fogtak, táncot jártak, énekeltek, megöleltek, simogattak, nézegettek.
Később észrevettem, már nem elég három.-négy gyermek ölelő karja, már az egész csoport kell, hogy körbeérjenek.

Jól kihúztam magam, hisz már én is nőttem, terebélyesedtem.
Már magasabbra kell nézniük, amikor tavasszal az ágaim között megbújó madárfészkeket nézegetik, vagy ősszel a gesztenyeterméseket figyelgetik.
Egy-egy erősebb széllökésnél segítek az óvoda lakóinak örömet okozni azzal, hogy lerázom a tüskés burkokban megbújó terméseimet, és zene füleimnek,mikor örömkiáltások között futkároznak: "Itt van egy gesztenye! Itt is van, itt is van! "
Kapkodják kosárkáikba, dugdossák kabát-,és nadrágzsebeikbe.
Később viszontlátom terméseimet gesztenye-emberkékként, sünik, csigák és különböző játékok formájában.
Ilyenkor éltető erő járja át törzsem millió kanyargó kis csatornáját. Vastag, öreg, ráncos kérgem alatt érzem, még mindig van annyi életerő, ami képes a következő tavaszi megújulásra.

Öregkoromra igen terebélyessé nőttem.
Igyekszem ágaimmal visszaadni a sok -sok törődést, szeretetet, amit csemeteként kaptam: a meleg nyári napokon árnyékot adok az alattam lévő homokozóban játszó, és délután a tornateremben alvó gyermekeknek.
Az ágaimon pihenő és fészkelő madarak éneke, csicsergése elnyomja az utca zaját, így megnyugvást hoz annak,aki hallgatja. Lecsendesíti, kisimítja fáradt lelkét, és rádöbbenti arra, hogy milyen gyönyörű a természet a maga színeivel és hangjaival.

Nagyon sok évet szeretnék még itt megélni egészségesen, és hallani a gyermekektől azt, hogy:
"Milyen jó volt alád állni,te nagy gesztenyefa,
Ilyen nagy fám nem lesz, nem lesz többé soha!"

Óvodai közösségünk számára szinte már szimbólummá vált az udvarunkon álló gesztenyefa.
Árnyékot adó lombjai alatt már a sokadik felnövekvő generáció játszik.
Segítségével remekül megfigyelhetjük gyermekeinkkel a természet változását.
Minden évszakban nyújt élmény teli dolgokat, játéklehetőséget a gyermekek számára.
Óvodánk udvarán központi helyet foglal el.
Remekül kiállta az idő próbáját, olyannyira, hogy a számos felújítási munkálat ellenére is óvodánk örök lakója maradhatott.

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Budapest, 13. ker. Angyalföldi út 1.
Faj: 
Fehér gesztenye
Kora: 
60 év
Magassága: 
30 méter
Törzskerület: 
223 cm
Jelölő és támogatók adatai
Jelölő neve: 
Balogné Terkovics Ildikó