Apátfalva határmenti település, a Maros folyó tölti be a természetes határvonal szerepét. A Marost kísérő gyönyörű érintetlen környezet a legfontosabb természeti öröksége a településnek. A falu központjában élő két hatalmas tölgy szintén Apátfalva természeti öröksége, bár a századfordulón - a XIX. és a XX. század - telepítéssel nyerték el végleges helyüket.
A Millenium alkalmából a kincstári erdőgondnok 25 tölgyfacsemetét ajándékozott Apátfalvának. A 25 csemetét iskolás gyerekekkel elültették a faluban. A történelem viharait két tölgyfa élte át a 25-ből: a Kossuth és a Hajnal utca sarkán egymás mellett áll a két tölgy, a hajdani iskola egyik épülete előtt.
Az elmúlt évszázadban óriásira nőttek a fák, mialatt szemtanúivá váltak Apátfalva több, mint egy évszázados történelmének.
A Milleniummal a falu épített öröksége is gazdagodott, vasútállomás, a Maroson átívelő közúti híd, vendéglő is épült.
A két fa végigélte az I-és II. világháborúk eseményeit, az előző rendszer településfejlesztési elképzeléseit, tanúja volt a falu fejlődésének, majd az 1980-as évektől tapasztalható hanyatlásnak.
A sok évtized alatt gyerekek generációi váltották egymást, akik ősszel, lelkesen gyűjtötték a két fa termését. A makkokból játék, kézműves alkotás született, megmozgatva a gyerekek fantáziáját. Mivel nem jellegzetes növény Apátfalván, ezért érdekessége, kuriózum jellege állandó.
A település lakói többnyire nincsenek tisztában a fák eredetével, történetével. A helyi kulturális munka ezt a hiányt is pótolni szeretné, hiszen a két fa is jelentősen hozzájárul a felnövekvő apátfalvi generációk identitástudatának és lokálpatriotizmusának erősítéséhez.
Apátfalva Község Önkormányzata 2011-ben, a Szent Anna Napok (Falunapok) alkalmával emléktáblát avatott a Milleniumi tölgyeknél.
