A „rácpácegresi” Nagyszederfa, Lázár Ervin „égig érő fája”

A fa/facsoport története

Jelöltünk a „rácpácegresi” Nagyszederfa, Lázár Ervin mesevilágának „égig érő fája”. Olyannyira mitizálódott már, hogy szinte el se hisszük valóságos voltát. Pedig valóságos, ott áll magányosan Sárszentlőrinctől északra, Pálfától délre, Rácegres-puszta térségében. Ennek a pusztának a felső végén Illyés Gyula született, az alsón Lázár Ervin nevelkedett. Felsőrácegres-puszta él még, Alsórácegres már eltűnt. Rácpácegres lett belőle Lázár mesében.

Bármennyire is mesebeli már ez a fa, de mert él, vigyáznunk kell rá. Nagyon öreg, meglehet több száz éves. A legendáját Lázár Ervin több változatban is megőrizte. (Pl. A remete c. novellában, a Naplóban.) Annyira valóságos, hogy az első világháborúban már tájékozódási pont volt. A Tolna megye földrajzi nevei c. kötet számon tartja. (A fa nevét leírva Lázár Ervin nyomán megszegjük az akadémiai helyesírást, egybe írta és nagybetűvel.) Egy olyan fát jelölünk, amely a kiírás szellemében nem biztos, hogy a legöregebb és a legnagyobb, de már a magyar mesemitológia része, úgyszólván irodalmi hős. A legendája él, körülötte élet van bontakozóban. 2008-ban megalakult Sárszentlőrincen a Lázár Ervin Baráti Társaság, azóta évente megrendezésre kerülnek a Lázár-Ervin Napok. Összegyűlünk a Nagyszederfa körül. Az életünkhöz tartozik. Két esztendeje áll Sárszentlőrincen a Lázár Ervin-emlékház. Kisszékelyen van már Négyszögletű Kerek Erdő – tanösvény. Megszületett a Lázár Ervin-monográfia (Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága. Osiris, 2011), amelynek kulcsmondata:”Kezdetben volt a Nagyszederfa”. Születőben van egy kötet képekkel, hanggal (Hang-kép-írás sorozat), a Nagyszederfa legendájával. (Napkút Kiadó 2015) A jelölők között vannak közösségek (irodalmi társaságok, önkormányzatok, intézmények), de vannak magánszemélyek is. Elmondhatjuk, hogy a jelölés mögött ott áll a Négyszögletű Kerek Erdő valóságos tája: Sárszentlőrinc, Pálfa, Kisszékely. A magánszemélyek között ott van az író Vathy Zsuzsa, Lázár Ervin özvegye, a mesék legendás Vacskamatija.
Az életút (a Nagyszederfától a fővárosig) „nem kétséges, minden a Nagyszederfával kezdődött.”
Lázár életének és életművének egyaránt emblematikus eleme a Nagyszederfa. (…) Ott van a meséiben, a mesenovelláiban. A tárcáiban, a jegyzetekben és a naplójában. Ahogy írta: „(…) irodalmi hőssé magasztosult”. (…) Történetek hívják elő a Nagyszederfa képét, vagy a Nagyszederfa képe hívja elő a történeteket. (…) Hol profán jelentések kötődnek ehhez a fához, hol mágikusak, misztikusak, spirituálisak. A képzőművészet és az irodalom világában megszámlálhatatlanul sok a mitikus, legendás fa. A kulturális konvenció jegyében ilyen a mesék égig érő fája, a tudásé a Paradicsomban, a mitológiák világfái, Merlin tölgye vagy Csontváry magányos cédrusa. A Nagyszederfa Lázár Erviné. „…Rácpácegres a Négyszögletű Kerek Erdő közepén van – írta, s innen csak egy ugrás Ajahtan Kutarbani király fazsindelyes palotája, s a palota mögött meg rögtön kezdődik Csodaország”. Rácpácegres közepén (a szülőházának nevezett intézőház mellett) pedig ott áll a Nagyszederfa. A lerombolt „Rácpácegresből” rajta kívül semmi nem maradt meg.
„...a szűkebb hazáját nem egy csapásra ismeri meg az ember. A kisgyerek kimerészkedik a szülői védelem varázsköréből. Először a Nagyszederfáig. Aztán tágul a kör, kinyílnak a dimenziók. A táj, az éghajlat. A közösség, a történelem, az élővilág, a költészet. – De nem kétséges, minden a Nagyszederfával kezdődött.”

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Sárszentlőrinctől északra, 5 km.
Faj: 
szeder
Kora: 
300
Magassága: 
10 m
Törzskerület: 
2 m
Jelölő és támogatók adatai
Jelölő neve: 
Komáromi Gabriella