Hársfánk Bartóki legendája

A fa/facsoport története

A világhírű zeneszerző, Bartók Béla 1912-1920 között élt Rákoshegyen. Maga is nagy természetjáró, rovargyűjtő volt. Hatalmas lepkéket és egyéb rovarokat hozatott a világ különböző tájairól „Levélcímem Rákoshegy” címre. Megpróbálkozott a növénynemesítéssel, fák, virágok ültetésével, hogy a két világháború közötti időszakot átvészelje családjával. Régi fotókon láthatjuk az apácarácsos terasz bal oldalán, hogy ez a fa abban az időben egy kis csenevész fácska volt.

Az akkori művészvilág legnagyobbikai rendszeresen vendégeskedtek e gyönyörű világtól elzárt grófi kúriában, a zöldövezetben – víz, villany nélkül. „Bartók-házi muzsikálásai” híresek voltak Kodály Zoltán, Kósa György, a Waldbauer Vonósnégyes (kinek 2. vonósnégyesét ajánlotta, melyet itt írt) és a csodálatos Sándor Emma – Kodály Zoltán első felesége, aki épp e fa tövének árnyékában kezdte fordítani angolra és németre a Rákoshegyen komponált Kékszakállú herceg vára operáját, Balázs Béla szövegére – körében. Bartók a misztérium opera után még itt írta a Fából Faragott királyfi táncjátékot is, valamint a Csodálatos Mandarin balettjének négykezes zongoraváltozatát. A hársfa Bartók itt töltött 8 esztendeje alatt „Jajj szebb nálam, dúsabb nálam” (Kékszakállú) lombozattal növekedett. Gyakran bőséges nedűt is készített belőle. Bartók, aki a világ elől – meg nem értettsége elől – bujdokolt, egyszer csak szűknek érezte e távoli világot – Rákoshegyet –, és átköltözött a Duna másik partjára a budai oldalra. A ház árván maradt, és mint a misztérium játékban egyre vadregényesebb, elvadultabb, elhanyagoltabb lett. Még mindig „Bartók háznak” nevezték, csak egy évben egyszer a márciusi születésnapon énekeltünk „Bolyongást” zeneiskolai kamarakórusunkkal Rázga Józsi bácsi vezényletével. Bujkáltunk a gaz és dudva között. Egyedül csak a sudár Hársfa tartotta dacosan égnek ágait a márciusi tavaszi napfény sugarainál. Szegényebbnél szegényebb embere,k néha négy-öt család, mint társbérlők bérelték ki a „Tanácstól” – lakták a különböző szobákat. 100 év alatt senki sem javíttatott rajta semmit. Így aztán Rákosmente Önkormányzata, mint tulajdonos létrehozta a Rákoshegyi Bartók Zeneházat és a 2006-os felújítás során az épület építészeti kincseit dokumentáltatta, fotóztatta, rekonstruáltatta, majd a műemléki előírásoknak megfelelve mindent az eredetire cseréltetett, felújíttatott. A hársfa egyre vastagodott, ágai már az apácarácsos terasz tetejébe is belefonták, beleszőtték hatalmas karjaikat. A hársfa márciustól november végéig az épület dísze és ékessége. Hazai és nemzetközi turistacsoportok látogatják, és büszkén mondhatjuk, hogy minden korosztály az ovisoktól a 90 esztendősökig csak és kizárólag a fa árnyékában gyönyörködnek, a padokon és székeken üldögélnek, hűsölnek, beszélgetnek. A gyerekek tanulnak, énekelnek, rajzolgatnak. Évek óta hagyományőrző népzenei tábort, Országos Fehér Galamb Népzenei Versenyt tartunk, melyen már az egész ország éneklő ifjúsága képviselteti magát. A névsor listánk mutatja hány településről is jöttek gyerekeink, tanáraik. A ház komolyzenei koncerteket és nemzetközi kurzusokat is hirdet, ahová vendégeink Japánból, Oroszországból, Németországból, Ausztriából, Lengyelországból érkeznek. A hársfa település büszkesége, az év minden szakában szépséget és tekintélyt parancsol. Örömmel lenne a Rákoshegyi Bartók Zeneház hársfája az „Év Fája”, ezzel is még több hódolót találnánk alapítványunknak. A Bartóki szellemiséget, zsenialitást, mint az „ifjúság italát” és a megújulást az idén hozzánk beköltözött fecskék is jelzik, akik hársfánk árnyékában az apácarácsos terasz hatalmas áthidalóján költötték ki fiókáikat. Ódon fa madársereg otthona, Bartók Béla szellembirtoka.

„Egy szemtanú, aki 50 éve jár a bartóki-kodályi úton énekel, hirdeti a magyar zenei anyanyelvet és minduntalan követőket keres. A Bartók-Pásztory Ditta, Podmaniczky, Budapestért, Artisjus-díjas, Rákosmente Díszpolgára, a Magyar Állami Operaház Nagykövete - Bokor Jutta

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Budapest 1174 Hunyadi utca 50
Faj: 
Hársfa - Tilia platyphyllos
Kora: 
100 év
Magassága: 
10m
Törzskerület: 
250cm
Jelölő és támogatók adatai
Jelölő neve: 
Rákoshegyi Bartók Zeneház