A nagykőrösi kőrishagyományok ápolása a Toldi Iskolában.
A régi alföldi táj a korabeli leírások alapján kisebb-nagyobb, erdőkben gazdag terület volt. Tisztások, erdők, vizenyős területek váltogatták egymást. Az itteni éghajlat, a sok nedvesség kedvezett a kőrisfáknak.
Nagy Lajos király 1368-ban íródott latin nyelvű oklevele „KOERUS” néven említi a várost.
A helyiek annyira kötődtek a kőrisfához, hogy az általuk felvett – nem királyi, vagy más méltóság által adományozott- címerben a szokásjog alapján jelent meg a kőris. Az idők folyamán a város címere többször változott, de a kőrisfa maradt.
A mai Nagykőrösön is szép számmal találhatunk kőrisfákat. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Kollégium építésére a város egy lapos, vizenyős, zsombékos területet jelölt ki. Az épületet vasbeton lábakra emelték, környezetében jelentős feltöltés történt. Az építkezés után az iskola területén nem maradt kőrisfa.
A városi hagyományokat követve iskolánk címerében is szerepel a kőrisfa. 640 éves városunk és az ország Millenniuma előtt azzal akartunk tisztelegni 2000-ben, hogy kőrisfasort telepítünk az országban őshonos fákból azzal a céllal, hogy ez legyen az ország legteljesebb kőrisfagyűjteménye.
A kőrisek összegyűjtésében szakmai segítséget kaptunk a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karától, és a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolából, testvériskolánktól, de tájékozódtunk erdőgazdaságoknál és faiskoláknál is.
Így jutottunk el Barabits Elemérhez, az Alsótekeresi Faiskola Kft. ügyvezető igazgatójához, aki azonosult az elképzelésünkkel és összegyűjtötte az elérhető kőrisfajtákat és ezekkel megajándékozta az iskolát. Az iskolai Millenniumi ünnepség keretében 13 földlabdás, már 6-7 éves kőris lett elültetve.
A fasor azzal vált igazán kedvessé a diákok körében, hogy az iskola fenntartói, igazgatója mellett minden tanított szak egy-egy kiválasztott tanulója is ültetett fát. Azóta van pékek, gépészek, mezőgazdászok, élelmiszertartósítók, környezetvédők, stb. fája. A fák fejlődését a diákok felügyelik és részt vesznek a gondozásukban, ami jelentősen segíti Nagykőrös múltjának megismerését, a környezeti nevelést, a város és az iskola hagyományaihoz való kötődést.
2003-ban –amikor iskolánk 50 éves jubileumát ünnepelte- újabb 3 kőris lett telepítve, tovább bővítve a gyűjteményt. 2004 júniusában a jubileumi tanév évzáró ünnepségén Dr. Bognár Gyula nyugdíjas igazgatónk ültette az eddigi utolsó, 17. fát.
A kőrisek, a fasor a diákokban tovább él:
- dolgozatot készítettek a kőrisfasorról Országos Tudományos Diákkonferenciára.
- van osztály, amelyik itt emléktáblával jelöli a diákéveket, a majdani osztálytalálkozót.
- kezd kialakulni egy babona a diákok közt: „ha valaki dolgozatírás előtt meglátogatja a kőrisfasort és az egyik fát átöleli, akkor sikerül a dolgozat”
A fasor mellett kialakított főző, pirító hely és a szabadtéri tanterem sok közösségformáló diákrendezvénynek ad hangulatos, szép és ápolt környezetet, a növekvő fák lombjai alatt jó hangulatú közösségi hely alakult ki.
