Kiskertben rejtőző, virágzó történelem - Történetünk főszereplője egy csodálatos életerővel rendelkező, hatalmas körtefa. Nyugodt szívvel nevezhetjük ősfának, bár korát elmondások alapján, hozzávetőleges pontossággal állapítja meg a fa tulajdonosa, Jablonkay Sándor. Elbeszélése gyermekkori történettel kezdődik, melyben édesapja mutatja neki, a már több, mint 200 évesre becsült, akkor éppen szépen virágzó, árpával érő körtefát.
Tehát jelenlegi kora 250-300 év közé tehető. A Solymár főterén álló fa oltásának idejét tulajdonosa az 1700-as évek elejére helyezi. Jobb években 3-3,5 mázsa is megtermett a körtefán. Az injektálás (endoterápia) hatására a termésmennyisége is kiegyenlítődött. Idős éveiben lelkiismeretes tulajdonosai injektálásos növényvédelemmel és tápanyaggal segítik életét, védik a kártevőktől és kórokozóktól. Ennél azonban jóval több védelemre lenne szüksége. Számos korhadt ága és részben üreges törzse is kezelést igényelne és érdemelne. E szép kort megért ősfa karbantartását tulajdonosai erőn felül megpróbálják évről évre, a további teendők is anyagi akadályokba, nem pedig az akarat hiányába ütköznek.
Hajlott korára is évről évre virágba borul, és fiatalabb társait megszégyenítő mennyiségben, rendületlenül hozza terméseit, melynek eredménye mindig egy nagy adag, jó minőségű pálinka. Ezt személyesen is bizonyíthatom, ennél nagyobb közösségkovácsoló erőt keresve sem találhatnánk. Mi benne a különleges? A család életében játszott szerepe, és mint jelkép mindenképpen. Jablonkay Sándor így fogalmaz: a nagy, zöldellő fa, az 5. elem, az élet tisztelete érzését kelti bennem, amit ez a fa testesít meg. Több generáció pihent árnyékában és a megfelelő törődés elnyerése esetén ebben még jó pár évtizedet látnék.
Jelen évben, 2013-ban ünnepli a család, hogy ezen a helyen 100 éve alapozták meg jövőjüket. Ennek az évfordulónak a tiszteletére csodálatos ajándék lenne a családnak a fa elismerése, történelmének közzététele.
A történet ismeretében úgy gondolom, hogy egy ilyen fa, mely egy család több generációjának jelképe, megérdemli – bátrabban fogalmazva – jár neki egy olyan teljes körű növényvédelem, mely segíti fennmaradását a következő 100 esztendőben is!
Pásztor Petra
Okleveles növényvédő mérnök
Jablonkay Sándor felkérésére
Utóirat:
A korának megállapítása 2012-ről 2013-ra azért változott meg mert idén tavasszal meglátta a 83 éves pilisszentiváni Metzger Péter Úr a fát és Ő így vélekedett. "Ezt a vadkörte alanyú fát mint oly sok másikat is a környéken a Török hódoltság után 1710-ben Bajorországból hajóval érkező telepes asszonyok oltották le a hozott oltóvesszővel." Oltását akár Rákóczi fejedelem is láthatta volna. Ez a ma is termő fa nem csak „családfa” hanem Solymár és országunk büszkesége is.
