"Rákóczi - Tölgy " Becsvölgye

A fa/facsoport története

Becsvölgye Göcsej szívében, annak gyöngyszemeként, dombokon és völgyekben található 900 fős település. Különös örökséget kapott adottságánál fogva, mivel 7 településrészt foglal magába a Becsvölgye elnevezés 1943 óta, amelyek annak előtte önálló települések voltak. Az emberek a falun belül ma is azon hét településrész lakóinak vallják magukat, amelyikben éltek vagy élnek.

Fájdalmas vesztesége falunknak, hogy a történelem gazdasági kényszere némelyik településrész lakóit elsöpörte vagy átrendezte. Elindultak a városok felé, vagy ki, amit biztatóbbnak látott. Ezért is éreztük fontosnak, hogy szólítsuk meg, hívjuk „haza" azokat, akik ide „tartoznak". Teremtsük meg a találkozás feltételeit a ma itt élőkkel, ezért BECSVÖLGYE NAPJA alkalmából megrendeztük a Becsvölgyiek Találkozóját.

Nagyon sok előkészületet igényelt a találkozó megszervezése. Címek felkutatása, férőhelyek biztosítása a találkozóra, programok szervezése. Elérkezett a nagy nap. A helyiekkel együtt kb. négyszázan ünnepeltünk! Felejthetetlen élményt nyújtott mindenki számára az együtt töltött idő mindazon a programokon, amit aznapra terveztünk. Egyik pontja egy séta volt, amit a községünk egyik nevezetességéhez szerveztünk, a „Rákóczi-tölgy”-höz, a „Nagy Tőfához”, ahogy a helyiek ismerik. Azok, akik velük tartottak a sétára, nagyon izgatottak voltak, hiszen volt, aki több éve, volt, aki több évtizede nem volt már a tölgynél. Felemelő élmény volt látni, hogyan sétál, vonul több generáció, fiatal, idős egyszerre végig azon az úton, ami falunk büszkeségéhez vezet. Már a séta alatt nagyon sok élmény került elő az emlékek közül! Sok vidám történetet meséltek el. Volt köztük szerelmi találkozó, osztálykirándulás, osztálytalálkozó, túra történet egyaránt. Nem volt olyan elszármazott, aki ne tudott volna felidézni legalább egy történetet, ami a fához kötötte.

Mindannyiunk életének egy állomása a Rákóczi-tölgy. Egy közös pont a mi életünkben, a Becsvölgyeiek életében! Ahhoz, hogy ez az élő gyönyörű fa megmaradjon, ideje hogy a gyökérzet több és erősebb szálakkal kapaszkodjon. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az egykor itt élő becsvölgyeiek ragaszkodása, szeretete. Ha elsodor az élet bennünket, onnan ahol felnőttünk, ahol születtünk, mindig gondoljunk vissza arra, hogy kikhez tartozunk. A gyökereinkhez. Ezzel a tudattal kell élnünk, és így néznünk a jövőbe!

Képek a fáról/facsoportról

Amit a kocsányos tölgyről tudni érdemes

Az óriási méreteket elérő és hatalmas összefüggő erdőségeket alkotó tölgyek a magyar és az európai erdők „királyai”. Erdeink 21 %-át tölgyerdők alkotják. A kocsányos tölgy a sík és az alacsony dombvidék fája, hosszú életük miatt fontos elemei a magyar tájnak. Sajátosan gazdag állatvilágukkal tűnnek ki a hazai erdőtársulások közül, koronájukban lombfakadástól a nyár végéig pezsgő élet folyik. Makktermése nemcsak a Jicin-i erdő betyárjának, Rumcájsznak a pisztolyába való lövedék, hanem az erdei állatok fontos tápláléka. Jó makktermést csak 6-8 évente hoz, így természetes csemetéinek nevelése sok odafigyelést igényel az erdészek részéről. A tölgyek fája tartós, kemény és szilárd, feldolgozása nagy szakértelmet igényel. A 30-40 m magasra növő, 0,5-1,0 m átmérőt elérő tölgyek 100-120 éves korban vágásérettek. A fűrész- és lemezipar egyik legfontosabb alapanyaga, pótolhatatlan a hordógyártásban, igazi bor csak tölgyfahordókban érhet. Egyes példányai matuzsálemi kort érhetnek meg, országszerte több helyről ismerünk 4-500 éves fákat, amik a legendák szerint Mátyás király vagy Rákóczi Ferenc fejedelem számára adtak egykor árnyékot.
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Becsvölgye GPS koordináta : 46° 45' 31.8312" N, 16° 41' 2.0652" E
Faj: 
Kocsányos tölgy
Kora: 
500 év
Magassága: 
25 m
Törzskerület: 
610 cm