26 éves az óvodánk, és egyidős vele ez a szép nagy platánfa.
Egy emberöltő alatt azokból az óvodásokból, akik a csúszda tetejéről azt vizsgálták elérik – e a fa csúcsát, ma már felnőttek, szülők lettek, akik közül többnek már a gyermeke jár ide az oviba.
Ők azonban már egy egészen más fát látnak, egy óriást, melynek árnyékában játszhatnak a nyári melegben, mely alól ősszel leveleket gyűjthetnek, télen pedig madáretetőket akaszthatnak csupasz ágaira, és figyelhetik az ablakból a magokat csipegető madarakat.
Aztán amikor tavasszal, újra levélbe borul, egy még nagyobb fában gyönyörködhetünk.
A kezdetek óta sok fa nőtt magasra az udvarban, de a platánunk méretével, és népszerűségével egy sem vetekedhet.
Mivel a platánfa sok – sok emberöltőt élhet meg, bízunk benne, hogy az óvodánk is sokáig állhat majd mellette.
