Hatos-tölgy

A fa/facsoport története

A hatos-tölgy nevét a tövénél elágazó „ágairól”, törzseiről kapta. A fa és a körülötte kialakított pihenőhely kedvelt célpontja nem csak a környékbeli települések, de a közeli nagyváros, Győr helyi kikapcsolódási lehetőségeit kereső kirándulóinak is. Ugyan a hat ágból mára sajnos csak öt maradt, de ez mit sem von le a fa iránt megnyilvánuló szeretetből, tiszteletből.

A látogatókat a fánál kialakított információs tábla az alábbi rendhagyó történelemórával fogadja:
Vándor, itt állok már 3 évszázada. Nagy idő, mióta megszülettem. Háború dúlt a világban, mikor felcseperedtem lehanyatlott a félhold. Az utolsó Bécs elleni török hadjárat során Kara Musztafa seregei még 1683-ban elpusztították az egész vidéket.

Rövidesen újra fegyverek zajától lett hangos a táj. 1704-ben a koroncói csatában Forgách Simon, Rákóczi tábornagya és Heister, a német császár generálisa vívott véres csatát a közelben. A népmonda szerint II. Rákóczi Ferenc is tartózkodott itt a környéken. Következtek a békés, erőt gyűjtő évek, újjáépültek az elpusztult falvak, templomok. Pannonhalma a térség kulturális központja lett, de II. József császár megszakította ezt a szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendeletével (1782), utóda viszont, I. Ferenc orvosolta a nagy hibát.
A fegyverek zaja újra belármázta a vidéket. Napóleon hadai véres ütközetet vívtak Kismegyer térségében 1809. június 14-én, hol nemesi felkelőink hősiesen ellenálltak.

A fegyverek hangját a múzsa áldása követte. Kisfaludy Károly, Tét nagy szülötte elindította az új magyar irodalmi életet. A zendülésnek a fegyverek vetettek véget. Az 1848-49-es szabadságharc utolsó dunántúli ütközete is a közelben játszódott le, a győri csata részeként vívtak véres harcot nemzetünkért honvédeink.
A fegyverek elcsendesülnek, és újra szépülni kezd a táj. Vasutak, gyárak épülnek, és mindenhol a hegyekben zöldell a híres sokorói szőlő. A zajos huszadik század megismételte az előzőeket: épített, majd 1945. márciusában rombolt a keleti vihar. 40 év csendességéből 1990-ben új hajnal virrad, s megjöttek egy jobb élet reménységei. Szépül, épül a környék. Csendesen megöregedve pihenek e csodás völgyben, csak madár szól, és nyugalom van.

Vándor csak gyönyörködj, és ne rombolj, hogy maradjon valami az utánad jövőknek is!

Képek a fáról/facsoportról

Amit a kocsányos tölgyről tudni érdemes

Az óriási méreteket elérő és hatalmas összefüggő erdőségeket alkotó tölgyek a magyar és az európai erdők „királyai”. Erdeink 21 %-át tölgyerdők alkotják. A kocsányos tölgy a sík és az alacsony dombvidék fája, hosszú életük miatt fontos elemei a magyar tájnak. Sajátosan gazdag állatvilágukkal tűnnek ki a hazai erdőtársulások közül, koronájukban lombfakadástól a nyár végéig pezsgő élet folyik. Makktermése nemcsak a Jicin-i erdő betyárjának, Rumcájsznak a pisztolyába való lövedék, hanem az erdei állatok fontos tápláléka. Jó makktermést csak 6-8 évente hoz, így természetes csemetéinek nevelése sok odafigyelést igényel az erdészek részéről. A tölgyek fája tartós, kemény és szilárd, feldolgozása nagy szakértelmet igényel. A 30-40 m magasra növő, 0,5-1,0 m átmérőt elérő tölgyek 100-120 éves korban vágásérettek. A fűrész- és lemezipar egyik legfontosabb alapanyaga, pótolhatatlan a hordógyártásban, igazi bor csak tölgyfahordókban érhet. Egyes példányai matuzsálemi kort érhetnek meg, országszerte több helyről ismerünk 4-500 éves fákat, amik a legendák szerint Mátyás király vagy Rákóczi Ferenc fejedelem számára adtak egykor árnyékot.
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Kajárpéc külterület (GPS koordináták: 551072, 239248 erdőrészlet jele: Kajárpéc 2 TI)
Faj: 
Tölgy
Kora: 
300 év
Magassága: 
18-20 méter
Törzskerület: 
6-8 méter