Kiskunhalas, 6400, Kossuth u. 21.

A fa/facsoport története

Halasi platán – állandóság a változásokban

A kiskunhalasi Babó-villa udvarán ültetett juharlevelű platánfa átélt korszak- és rendszerváltásokat, épület-, utcanév- és intézményváltozásokat. Több százezren mentek már el mellette, tanultak, éltek, dolgoztak, politizáltak, sportoltak és pihentek meg az árnyékában. A város legforgalmasabb utcája mentén fekvő villa és iskola közös udvarán tornyosul két épület felett a lombkoronája. Már régen „kinőtte” az udvarát, így a lefényképezése sem lehetséges tökéletes módon.
A kelet-nyugati tájolású, eredetileg Hajnal utcának nevezett közterület egyik telkén ültették 1890 körül. Majd ezt az utcát 1893-ban a város díszpolgárává választott Kossuth Lajosról nevezték el.
Az 1907-ben épült Babó-villa, a tehetős nemes Babó nagygazda család tulajdonát képezte. Először csak földszintes volt, de 1928-ban emeletet építettek a klasszicizáló neobarokk házra. 1945 után államosították, és párt- majd gyermekkönyvtárként, úttörőszékházként is funkcionált az épület. Utóbbi neve Jurinovics Miklós volt, utalva egy a budapesti harcokban lelőtt ’56-os kommunista áldozatra. 1990-től Boróka Civil és Ifjúsági Házként néven működik a platán lombjai alatt.
1984-től a Babó-villa udvara mögött, a juharlevelű fa mellett általános iskola, városi sportcsarnok és művelődési központ épült: ÁMK néven. Ez az intézmény 2006-ban megszűnt, és helyét a Garbai Sándor - a Tanácsköztársaság elnökéről elnevezett - szakközépiskola vette át, amelynek 2008-tól Vári Szabó István - a település első polgármesterének - nevét adták.
A platán alatt a dualizmus korától a Horthy- és nyilas rendszereken át a koalíciós időkig egy halasi nemes törzsökös család élt. Az ősi, magát kun nemzetségi leszármazottnak való família földbirtokosokat, hivatalnokokat, tisztviselőket és országgyűlési képviselőt is adott a városnak.
A Babó-villa államosítása után, a kommunizmus idejétől pártszervezeti és civil közösségi térként használt területen, a platán udvarán keresztül gyakran jöttek mentek az emberek. 1984-től általános iskolások lepték el ezt a területet, ahol a fa központi jellegénél fogva állandó pont volt. Az óraközi szünetekben bújócskázásra, pihenésre egyaránt alkalmas helyszínként fogták fel a gyerekek az óriás lábához hasonló fatörzset. 2006 óta a megyei szakmunkás képzés egyik fellegvárának tartott intézmény tanulói, dolgozói láthatják nap, mint nap a platánt.
A városi spotcsarnokba teremfocira, edzésekre, első és másodosztályú valamint megyei női illetve férfi kézilabda mérkőzésekre érkezőknek sokáig kerékpártámaszként is használatos volt hatalmas mérete miatt.
Évtizedek váltakozó politikai, társadalmi, történelmi, közigazgatási viharai mentén csak a fa állt biztosan termőhelyén az udvarban. Az épületnevek, az intézmények, a tulajdonosok változhattak az udvarban, de a gyönyörű juharlevelű platán maradt a helyén, és őrzi az emberek és a város körülötte történt eseményeit, titkait, örömeit, bánatait és pillanatait. A 660 éves Kiskunhalas 120 évének kimozdíthatatlan, élő tanúja. A település legközismertebb fájaként számon tartott növényt 2006 után nyilvánították védetté.

Végső István, történész

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Kiskunhalas, Kossuth u. 21.
Faj: 
Platanus x hybrida. (juharlevelű platán), helyi védettségű fa Kiskunhalason
Kora: 
120év
Magassága: 
12m
Törzskerület: 
120cm