A jelölt cinkotai akácfa minden bizonnyal az első magyarországi példányok egyike. A fa becsült kora 250-260 év. Ez egybeesik azzal az időszakkal, mikor Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész a fehérakác telepítését végezte hazánkban. A fa az egykori református lelkészi lak udvarán áll. Tessedik kapcsolatban volt az egykori cinkotai lelkésszel. Tessedik a németországi tanulmányaira támaszkodva sokat kísérletezett a szikes talaj megművelésével. Felfedezte, hogy ezen a talajon az akácfa jól megél, ezért országosan szorgalmazta az akácfa telepítését. Ez egyébként összhangban volt Mária Terézia fásítási programjával. Így került pl. Csönge és Cinkota evangélikus lelkészlakásának udvarába ezekből a fákból. A cinkotai lelkészi hivatal lelkészei az 1700-as évek végétől fogva apáról fiúra örökítik hivatalukat. A család emlékeiben is úgy él az udvaron lévő akácfa, mint Tessedik Sámueltől származó ajándék. A reformkor tudósításai meg is említik, hogy a cinkotai parókia udvarán akkor még csak néhány akácfa állt. Feltételezhető, hogy a fa azon kevés megmaradt példányok egyike, melyet Tessedik hozott be az országba.
A fához egy másik történek is kapcsolódik, melyet dokumentum is igazol: 1849. április 9-én a fa alatt hirdette ki a cinkotai népnek Aulich tábornok a Habsburg ház trónfosztását. E helyről vonultak be Aulich Lajos honvédtábornok csapatai április 24-én.
A fához kapcsolódó emlékek méltóak arra, hogy a fát minél több ideig életbe tartsuk és védjük!
