Juhász Gyula-emlékfa
Makó Magyarország Dél-Alföldi régiójában, Csongrád megyében, a Maros jobb partján fekszik. A város természeti környezetének legfontosabb értéke az országos védelem alatt álló Kőrös-Maros Nemzeti Park részét képező Maros-ártér. A változatos élővilágú erdő meghatározó tájképi elem, gazdag madárvilággal rendelkezik. Fontos részét képezi a hazai ökológiai hálózatnak. A városban jelenleg összesen 23 kiemelten védett összefüggő zöldterület és 77 védett fa van, melyek nemcsak eszmei anyagi értelemben is komoly értéket képviselnek. Ilyen helyi természeti érték a közel kétszáz éves, szép habitussal rendelkező és kultúrtörténeti értéket is képviselő Juhász Gyula emlékfa, melyet ezúton szeretnénk indítani az Ökotárs Alapítvány „Az év fája”elnevezésű pályázatán.
Makón a Megyeház utca 16 szám alatt található a helyiek számára oly híres, a köznyelv által Juhász Gyula emlékfaként nevezett közel 200 éves kocsányos tölgy. A fajtáját tekintve kocsányos tölgyet (quercus robur) még az 1810-es években ültették az utcába. A fa magassága jelenleg a 30-40 métert is eléri. Magas kora, formája (koronája 25 méter átmérőjű) és irodalomtörténeti jelentősége miatt 1974 óta védett.
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.), a Nyugat első nemzedékeinek tagja, a XX század egyik legelismertebb költője. Életét magasztos eszmények, felfokozott boldogságvágy és szépségigény vezérelték, de sorsának balszerencsés, majd egyre tragikusabb alakulása mind magányosabbá tette. A költő 1913 és 1917 között tanítóként dolgozott a makói állami főgimnáziumba. Az itt tartózkodása ideje alatt sokszor felkereste a kocsányos tölgyet, mely alatt pihent és alkotott. Juhász Gyula közel ötven verse született Makón, melyek közül többet e kocsányos tölgy árnyékában írt meg a fiatal költő. Ezen irodalomtörténeti emlék okán nevezték el a helyiek a kocsányos tölgyet Juhász Gyula emlékfának. Célunk, hogy a költő szellemiségét és emlékét őrző fát minél tovább megőrizzük a jövő nemzedékének.
