Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

A fa/facsoport története

A versenyre nevezni kívánt fa Kecskemét egyik legrégebbi „szőlőhegyén”, a Máriahegyben áll a 022/120 hrsz-ú volt bárói birtokból alakult, jelenleg is szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett területen.
Anonymus a honfoglalás leírásánál szól a mai Kecskemét környékén lévő körtvénytóról és gyümölcsvény erdőkről, az e táji szőlőkről pedig már 1075-ből találhatók írásos emlékek. A legrégebbi szőlő és gyümölcsös keretek a várost É-Ny-i irányból határolták és a török hódoltság alatt nagy szolgálatot tettek a városnak: számadási és jegyzőkönyvi feljegyzések bizonyítják, hogy a város a török, majd a német jelentette veszedelmektől számtalanszor az ajándékként vagy szolgáltatásként adott bor és gyümölcs révén menekült meg.
Az 1710-es években Kecskemétről vittek facsemetéket a belga királyi udvar gyümölcskertjébe és ugyancsak innen szerezte be ez idő tájt a gödöllői gyümölcsöséhez szükséges szaporító anyagot Grassalkovich herceg. A XVIII. század végén a korábban oly nagy veszedelmet jelentő futóhomok a jólét kiapadhatatlan forrás lett.
Az 1874-ben fellépett filoxéra vész után Kecskemét és tágabb, 20-40 km-es határa néhány évtized alatt virágzó szőlő- és gyümölcsös kertté alakult. A II. József-féle felmérés idején (1786-ban) Kecskemét határán belül 3269 kh szőlőterület volt, addig az 1895-ös mezőgazdasági összeírás már 7045 kh-t regisztrált, az 1929-es város összeírás pedig már 12000 ha szőlőterületről számol be. Tágabb értelemben a város körül további 25-35 ezer kh ültetvény volt a ’20-as évek végén. Ilyen nagyságrendű területek voltak gyümölccsel is beültetve, ugyanis széles körben elterjedt volt az ún. kétszintes (szőlőtőkék és gyümölcsfák egy területen) termesztési mód. A kétszintes művelésű szőlőültetvények területének növekedésével széles fajtaválasztékú, hatalmas tömegű és kiváló áruminőségű gyümölcsöt termeltek, melyet lovas-kocsin szállítottak. Igazi fellendülés csak az 1853-as esztendő - a vasút megindulása – után következett be. A századfordulón Kecskemét már jelentős gyümölcskereskedelmi központja volt az országnak: innen szállítottak többek között Szentpétervárra, Lodzba, Berlinbe és Bécsbe.
Ennek a nagy múltú szőlő és gyümölcstermesztésnek és a kecskemétiek kitartó munkájának és szorgalmának állít emléket a versenyre nevezni kívánt, becslésünk szerint az 1800-as évek közepe táján ültetett diófa. A fa törzse és koronája rendkívül jó állapotú, rajta száraz vagy beteg ágak és szakszerűtlen beavatkozás nyomai nem láthatók, ápolást nem igényel.

Képek a fáról/facsoportról
A fa/facsoport adatai
Fa/facsoport elhelyezkedése: 
Kecskemét, Máriahegy
Faj: 
Juglans regia
Kora: 
150-160 év
Magassága: 
14 méter
Törzskerület: 
270 cm