Fekve termő diófa
1994. május 27-én Olaszfaluban búcsú /mely Szentháromság vasárnapján van/ előtti pénteken délután hatalmas szélvihar kerekedett és a falunak egy részén, egy széles sávon haladt keresztül. Tetőket szakított le a házakról és fákat döntött ki. Tudni kell, hogy a legnagyobb viharok itt erre a napra – búcsú előtti péntekre – esnek minden évben. Olaszfalu Major u. 20. sz. alatti kertben kidöntött egy akkor kb. 15 éves diófát. A diófa gyökerei kapaszkodtak a földhöz és mivel gazdája - egy idős néni - nem vágatta ki a fát, a fa megerősödött és tovább élt. Új ágakat növesztett és termést hozott.
A néni később meghalt, a házat a kerttel és a fekve termő diófával együtt gyermekei eladták.
Amikor az ingatlant megvettem, a fa környéke kissé elhanyagolt volt, de én azóta is gondozom és ápolom a kertet és nagyon büszke vagyok a fekve termő diófára. Meghálálja a megmentést, ezért minden évben gazdagon terem. Megpihenhetünk a törzsén, árnyékot ad a nyári nagy melegben.
A fa most kb. 31 éves. Nem lustaságból terem fekve, hanem a vihar miatt.
A mostani viharos és árvizes időben eszünkbe jut: A természet képes a megújulásra és fel áll az elemi csapásokból! Biztos vagyunk abban, hogy az ember is képes ugyan erre.
Képes ujjá építeni a víz által leromboltakat.
(A fáról további fényképek állnak rendelkezésemre.)
